Oldal 120 [120]
III. KÉT SZERKESZTŐ: A LUZO-BRAZIL ATLANTISZ MEGÁLMODÓ
Ahogy az automobil, a fényképezés, a mozi és néha olyan különlegességek is,
mint például a gázgyár működése, amit személyesen a helyszínen tanulmányo¬
zott." Témaválasztásával, jóval megelőzve az 1922-es Sáo Pauló-i modernista
zászlóbontást, már nem is premodernista, hanem valóban modern volt. Ennek
dokumentuma az 1909-es O Cinematographo (A mozi) című kötete, ami elő¬
ször Portugáliában, Portóban jelent meg. Középpontjában az 1908-as Rio de
Janeiró-i centenáriumi kiállítással." Az ironikus, önkritikus hangja, ami azon
kívül, hogy Paulo Barreto egész életművére jellemző, előhírnöke a modernisták
önkeresést, önbecsülést szorgalmazó nacionalizmusának:
Minden nemzet kardinális kérdést csinál abból, hogy fiai megismerjék. Ma¬
guk a franciák, akik híresen gyengék földrajzból, képesek makacsul ragasz¬
kodni ahhoz a véleményükhöz, hogy Rio de Janeiro Buenos Aires fővárosa,
és hogy Brazília egyike Chile leggazdagabb megyéinek. Azonban nincs olyan
francia, aki ne ismerné a saját országát, politikai rendszerét, gazdaságát és
saját történelmét. Brazíliában éppen ellenkezőleg. A gazdagok gyerekei Eu¬
rópába mennek tanulni. Mikor hazatérnek, több nyelven beszélnek, és ezt
itt nem tekintik a hazájuknak, csak egy városnak, ahol egy kicsivel még több
pénzt lehet keresni, vagy leginkább -— ez az a hely, ahol családjuk él. A jómó¬
dúak, akik mindenben igyekeznek a gazdagokat utánozni, ebben is őket
követik, és a szegények, mivel gondolkodásmódjukat valamiféle furcsa ki¬
sebbségi érzés határozza meg, ők sincsenek más véleményen."
359 Pl. A era do Automovel (Az automobil kora) in: Joáo do RIO: Vida vertiginiosa, Rio de
Janeiro — Paris, H. Garnier, 1911, 3-11., A revolucáo dos , Films" (A filmek forradalma), Como
se faz o gaz (Hogy késziil a gaz), in: Joao do RIO: Os dias passam..., Porto, Livraria Chardon,
1912, 351-370.
360 A föderális kormányzat 1908 augusztusa és novembere között ezzel a nagyszabású ren¬
dezvénnyel emlékezett meg arról, hogy 100 évvel korábban, 1808-ban nyitották meg a brazil
kikötőket a nemzetközi kereskedelem előtt, véget vetve a portugál monopóliumnak. Ez
a lépés fontos előkészítője volt az egykori gyarmat függetlenné válásának. Az 1908-as orszá¬
gos kiállítás egymillió látogatót vonzott. Brazília tagállamai önálló pavilonokban mutatták be
természeti értékeiket és gazdasági eredményeiket, és ez arra is alkalmat adott, hogy
a dél-amerikai állam a hazai és külföldi látogatók előtt nemrégiben modernizált fővárosával
büszkélkedjen. A kiállítók között volt saját pavilonnal az egyetlen vendégország, Portugália
is. Uralkodójának sokak által várt látogatását az ellene elkövetett halálos kimenetelű lissza¬
boni merénylet akadályozta meg. (Bővebben ld. a VII.1.3. fejezet.)
361 „Cada nagäo faz questäo capital de que os seus filhos a conhegam. A propria Franca, bem
conhecida por näo saber geografia, pöde teimar em julgar o Rio de Janeiro capital de Buenos
Aires e o Brasil um dos mais ricos departamentos do Chile. Mas näo ha francez que ignore
o seu paiz, a sua divisäo politica, asua produgäo e a sua historia. No Brasil dä-se absoluta¬
mente o contrario. Os filhos de gente rica väo estudar na Europa. Vém de lä falando varias