Oldal 116 [116]
OCR
III. KÉT SZERKESZTŐ: A LUZO-BRAZIL ATLANTISZ MEGÁLMODÓ megfékezésére. A brazil egészségügy eredményeiről, az orvostudományi kutatások új intézményeiről az Atlántida olvasói is tájékozódhattak Silva Araújo Pereira összefoglaló cikkéből." Ebben a fénylő és tisztuló nagyvárosban azonban nem lehet már akárhogy viselkedni: fel kell hagyni a civilizálatlan szokásokkal. Tilos például frissen fejt tejet mérni a riói utcán, háztól házig hajtva a tehenet. Tilos a disznóhízlalás a hátsó udvarokban, és a kutyákat sem lehet szabadon kószálni hagyni a városban. Háza homlokzatát minden tulajdonosoknak rendben kell tartania. Törvény születik arról, hogy az utcán kötelező cipőt és felöltőt viselni, és tilos a villamosok és társas kocsik padlójára köpködni. Tilalmassá válnak közterületen a népi játékok és a népi vallásosság megnyilvánulásai."? Ez a program kétségtelenül az elit programja, és hatékony eszköz arra, hogy az elegáns, belvárosi negyedektől távol tartsa a zabolátlan, sőt veszélyes szegény rétegeket." A rióiak, más szóval a carioca-k nap mint nap érzékelik azt a törekvést, hogy a város nyilvános terein és az ott folyó mindennapi életben a lakosságot szétválasszák társadalmi helyzet és előjogok szerint, valamint etnikai, de leginkább kulturális alapon." Ennek a programnak vannak vesztesei is, a nemrégiben (1888) felszabadult rabszolgak, a munkasemberek, a kis- vagy kétes egzisztenciák (José Maria Bello 1936-ban egyenesen a városok kisparazitáiról beszél."") Ez az időszak a XIX. században alapított, fontos lapok átalakulását hozza, a brazil sajtó európai és észak-amerikai mintára modernizálódik a kiadványok technikai kivitele és az üzleti modell tekintetében egyaránt." A szerkesztésmód elsődleges példaképei persze a francia lapok (Mercure de France, Deux Mondes, Esfera). A nagy riói hírújságokat, mint a Gazeta de Notíciast, a Jornal do Comércio-t érintő reformok üzleti alapúvá teszik ezeket a vállalkozásokat. Ezért a lapkiadás során egyre inkább tekintettel kell lenni olyan követelményekre, mint a közönség figyelmének hatékonyabb megragadása, az érdeklődés 34. Actualidade inedita da Medicina Brasileira, Atlantida, no. 7. (1916. majus 7.), 665-670. 342 V6. NEEDELL i.m. 35-36. és SEVCENKO i.m. 33. 343 Lúcia Lippi Oliveira úgy látja, hogy ez a szándék nem újkeletű a nacionalista köztársaság idején, inkább hagyomány, mely már a Bragancák birodalmi fővárosára is jellemző volt. Vö. Imaginário Histórico e Poder Cultural: as Comemoracőes do Descobrimento, Estudos Históricos (Rio de Janeiro), no. 26. vol. 14. (2000), 188. 344 Vö. MEADE i.m. 94.. 345 José Maria BELLO: À Questäo Social e a Soluçäo Brasileira, Rio de Janeiro, Imprensa Nacional, 1936, 44. 346 Cristiane D’AVILA (szerk.): Cartas de Jodo do Rio a Joao de Barros e Carlos Malheiro Dias, Rio de Janeiro, Funarte, 2013, 187. Gutemberg MEDEIROS: 100 anos de Atlantida: continente de letras de Brasil e Portugal, Galaxia (Sao Paulo, Online), no. 32. (2016. aug.), 166-168. http://dx.doi.org/10.1590/1982-25542016223462 (letöltes 2017. jünius 18.)
