Oldal 113 [113]
OCR
III.2. Rio de Janeiróban: Joáo do Rio (Paulo Barreto) valamilyen, leginkább a jogi vagy az orvosi diploma jelenthette volna számára, Paulo Barreto — legtöbb irodalmár pályatársával ellentétben — mégsem végzett felsőfokú tanulmányokat." Azonban családi háttere a pozitivista intellektualizmus volt, és maga is jelentős könyvtárat gyűjtött össze otthonában, ennek segítségével tett szert széles műveltségre. Pályájának korai szakaszában igen erős befolyást gyakorolt rá a francia kultúra. (A brazil és a portugál szellemi élet általános frankofiliájáról már szóltunk.) Fiatalkorától nagy iskola volt számára a dinamikusan fejlődő főváros valósága is, az utcákon, a kávéházakban szerzett személyes tapasztalatait kiváló irodalmi alapanyaggá formálta. Rio de Janeirót senki sem ismerte nála jobban, és senki nem írt róla annyit korábban, mint ő. Barreto korán rátalált élethivatására, első cikkei tizenéves korában születtek, és diáklapokban jelentek meg. Alig volt 18 éves, mikor 1899. június 1-én először jelentkezett profi újságcikkel, kritikával a ITribuna-ban, majd elkezdett rendszeresen publikálni a Cidade do Rio című napilapban. Ekkor még a Claude álnevet használta. Később, a kor divatja szerint más írói neveket is felvett: Dickenst Joáo de Oliveira-ként fordított, színházi kritikáit mint Joáo Cláudio illetve mint Máscara Negra (Fekete Álarc) jegyezte, az új művészeti ágról, a moziról pedig egyszerűen csak Joe aláírással közölt cikkeket. Az O Paiz társasági rovatába José Antonio José-ként írt. Az Atlántida-ban Joáo dAlém (János Odaátról) néven jelentek meg brazíliai levelei (Cartas do Brasil) vagy a havi krónikái (Revista do Més). Leginkább mégis az 1903-ban a Gazeta de Notícias számára kitalált nevével, a Joáo do Rio-val (Ridi Janos) azonositottak.**° III.2.3. Az I. Brazil Köztársaság átalakuló fővárosa és az újságírás (A Belle Épogue, a sajtó aranykora; Modern újságírás) 1! Brazília fővárosa, az europanizálódó Rio de Janeiro nemcsak a politika, de a kulturális élet és a szellemi elit központja is a XIX-XX. század fordulóján. A történész és emlékiratíró Luiz Edmundo (1878-1961), a väros eletenek egy mäsik agronömus, mernök, ällatgyögyäsz is...” U.o. 281-282. Freyre az I. Portugál Köztársaságot is hasonlöan jellemzi: „Operettköztärsasäg, ahol mindenki doktornak és excellenciäs uramnak szólítja egymást! U.o. 242. Nemcsak Freyre, de J. do Rio is céloz a , címekkel teli brazilokra" („todos brasileiros cheios de titulos”), RIO: Pall-Mall... MCMXVI [1917] i.m. 233. 329 He never pursued low or medicine, instead, without thought for formal...” NEEDELL im. 208. 330, LEVIN (2002) im. passim
