Oldal 111 [111]
OCR
III.2. Rio de Janeiróban: Joáo do Rio (Paulo Barreto) emberi társadalmat ne a természet rendje szerint az erősebb hatalmára, hanem a szellem rendje szerint, a múlhatatlan értékek rendjére építse? A Múzsák Temploma Curitiba-ban a hasonlóan gondolkozók találkozóhelyévé vált, akik zenei és irodalmi programokat szerveztek, vagy jeles személyiségeket, esetleg távoli népeket bemutató előadásokat tartottak, és ezeket mindig Pitagorasz írásainak felolvasása és magyarázata vezette be. A püthagoreus testvérek magasztalták a görögöket, elmélyültek irodalmukban, és igyekeztek rekonstruálni gondolkodás- és életmódjukat. Tehát nemcsak a filozófiát, hanem az építészetet, a ruházatot, sőt a személyneveket is átvették. Dario Vellozo, aki a társaság központi figurája és eszmeiségének kidolgozója volt, a katolicizmustól indult, majd a materializmuson keresztül az okkultizmusig és az antiklerikalizmusig jutott el. Hatással voltak rá a német természettudósok, Ernst Haeckel (1834-1919) zoológus, filozófus evolúciós elmélete, Ludwig Büchner (1824-1899) tudományos materializmusa és persze Charles Darwin (1809-1882), valamint francia előfutára, a korai evolucionista-enciklopédista, Jean-Baptiste Lamarck (1744-1829). Vellozo kora divatos áramlatai közül többet is (teozófia, ezotéria, martinista szabadkőművesség, kabbala, asztrológia stb.) igyekezett minél inkább megismerni, ?? és a közös nevezőt ezekhez a püthagoreus elvekben találta meg. Szintézisét a kortársak neo-püthagoreus gondolkodásnak nevezték el, amit számos saját lírai és prózai szövege??? mellett az általa létrehozott rövidebb-hosszabb életű lapokban is igyekeztek kifejteni és népszerűsíteni (Ramo de Acácia, Pátria e Lar, Mirto e Acácia, Brasil Cívico, Pitágoras, Luz de Crótona, A lámpada). Nézetrendszerét irodalmi alkotásai közül legteljesebben talán nagy elbeszélő költeménye, a 300 oldalas Atlántida (Atlantisz) tükrözi, amit 1933-ban fejezett be, de csak halála után, 1938-ban jelent meg." 321 HAMVAS Béla: Püthagorasz (esszé), Kortárs (2003/2. sz.), 2. 522 Előbb létrehozta a Láthatatlan Fény Ezoterikus Tanulmányok Központját, később a Láthatatlan Fény szabadkőműves páholyt, mely a Louis Claude de Saint-Martin (1743-1803) által alapított Martinista Rendhez tartozott. Curitiba-ban nemcsak utca és iskola viseli a nevét, de 1939. április-májusában 242 taggal létrejött a róla elnevezett szabadkőműves páholy is, a Loja Dario Vellozo. Vö. Rosala GARZUZE: Dario Vellozo e o neo-pitagorismo contempordneo, 1939 július 21-i előadásának többször (1941, 2008) átdolgozott szövege. Közli: https://diariovellozo.blogspot.com/2013/09/quem-foi-dario-vellozo_13.html (letöltes 2022. januär 26.) 323 "Teljes életművének újrakiadását öt kötetben a neo-püthagoreus központ végezte el az 1960-70-es években. 324 Műveinek részleges jegyzékét összeállította Claudio DENIPOTI: Um homem no mundo do livro e da leitura, Revista de Historia Regional, vol. 6. no. 2. (2001), 90.
