OCR
III. KÉT SZERKESZTŐ: A LUZO-BRAZIL ATLANTISZ MEGÁLMODÓ elöadhatónak nem bizonyult, az első folyamot két részre osztotta és így négy évfolyamot tart. A tanulók ne értelmük hiú kielégítését czélozzák, hanem annak elsajátítására törekedjenek, ami az emberiség újjászületésének közremunkálására legalkalmasabbä teszi öket.°!! Ez a pozitivista nevelesi aktivitäs Teixeira Mendes haläla utän erösen hanyatlott. A Rio de Janeiró-i központ mégis terjeszkedett. 1928-ban kápolnát avatott Porto Alegre-ben (Capela Positivista), és az ereje teljében lévő brazil közösség Pärizsban is jelen volt, ahol az Apostolado Positivista do Brasil 1903-töl müködtetett egy käpolnät (Chapelle de l'Humanité) a Marais negyedben. Ez ma az Emberiség Valläsänak egyetlen fennmaradt euröpai temploma.°!? Brazília más városaiban is létrejöttek pozitivista körök (Sáo Paulóban, Salvador da Bahia-ban, Recife-ben, Curitiba-ban), és a Rio de Janeiró-iak mellett gyakran fontos szerephez jutottak nemcsak a helyi, de az országos politikában is (pl. az új, köztársasági szimbólumok megtervezésében, az állam és egyház szétválasztását eredményező elvi vitákban, vagy az abolicionizmus folyamatában stb.). Közülük is kiemelkedtek a Rio Grande do Sul-i pozitivista politikusok: A. A. Borges de Medeiros (1863-1961), aki összesen 35 éven át (1898-1908-ig és 1913-1928-ig) töltötte be a tagállam elnöki tisztét; Júlio de Castilhos (1860-1903), Rio Grande do Sul állam 1891-es, comte-iánus alkotmányának szerzője és Demétrio Ribeiro (1853-1933), a brazil köztársaság első agrárminisztere.?"? Ez a brazíliai jelenség nem egyedülálló Latin-Amerikában. Anderle Ädäm úgy fogalmaz: ,,[...] a pozitivizmus nemcsak gondolati — ideológiai, filozófiai — jelenség, hanem a kormányok »hivatalos« filozéfiaja, és gyakorlati politikájának is része lett a hatalomra kerülő pozitivista politikusok révén Latin-Amerika legtöbb országában. Azt is mondhatnánk: Latin-Amerika a pozitivista eszmék megvalósításának kísérleti terepe lett?" Artur César Isaía, a brazíliai spiritizmus avatott ismerője hívja fel a figyelmet két fontos összefüggésre. Egyrészt arra a kapcsolatra és hatásra, ami a pozitivistákat a spiritizmushoz köti. A francia forradalom után, a XIX. század 3 KOZARY Gyula: II. Bélcseleti mozgalmak, vegyesek. A positiv dogmaleczkek, Bölcseleti Folyóirat, 7. évfolyam (1892), 720-723. 32 Az adatokat vö. a Rio de Janeiró-i templom honlapján közöltekkel. Ugyanott követhető az épület és 15 ezer kötetes könyvtárának felújítására 2014-ben megindított projekt is: Templo da Humanidade acompanhe o projeto de revitalizagäo, http://templodahumanidade.org.br (letöltes 2017. december 23.) 38 V6. Frederic AMORY: Euclides da Cunha and Brazilian Positivism, Luso-Brazilian Rewiev, vol. 36. no. 1. (1999. Summer), 87-94. 314 ANDERLE Âdém: Nemzettudat és kontinentalizmus Latin-Amerikában a XIX. és XX. században, Budapest, Kossuth, 1989, 109.