III.1. Lisszabonban: Joao de Barros
pedig az újonnan létrehozott, önálló oktatási minisztérium keretében. Ennek
1915-ös átszervezését követően az alapfokú tanintézetek felelőse lett mint Di¬
rector-geral do Ensino Primário. (1915-ben neve a magyar sajtóban is felbukkant,
ahol- tévesen — mint oktatási minisztert jelölték meg a portugál kormányvál¬
tásról szóló hírekben.)"? Néhány év múlva (1919-26-ig) Barros új feladatkört
kapott, és a középiskolákat felügyelte (Director-geral do Ensino Secundário).
Állami tisztviselőként Barros sokat tett azért, hogy a Joáo de Deus nevéhez
fűződő módszer hivatalos támogatást kapjon, és 1913 és 1930 között széles
körben elismertté, valamint a kormányzati oktatási reform programjának részévé
váljon. Hivatali ideje alatt 300 tanítói missziót, illetve számos mozgókönyvtárat
hozott létre országszerte, és az elemi iskolák számát megkétszerezte.?
Az I. Portugál Köztársaság fennállása alatt egy viszonylag rövid, 1923 de¬
cembere és 1925 júliusa közötti időszakot ölelt fel az a periódus, amikor a po¬
litika alakulása Joáo de Barros elképzeléseivel a leginkább összhangban volt.
Ekkor az egymást követő, négy, rövid életű kormány (Álvaro de Castro, Alfredo
Rodrigues Gaspar, José Domingues dos Santos és Vitorino Guimaráes vezeté¬
sével) képes volt hatékony intézkedéseket tenni az 1910 előtti republikánus
ígéretek, a jogegyenlőség és a demokratizálódás megvalósítása terén." Ebben
a periódusban Barros néhány hónapig tárcavezető lett, bár nem az oktatás
területén, hanem a köztársaság 41. kormányának külügyminisztereként, José
Domingues dos Santos kabinetjében, 1924 novemberétől 1925 februárjáig.
A katonai diktatúra bevezetése (1926. május 28.) után azonban többé már nem
vállalt magas hivatali vagy politikai megbízatást. Visszatért a középiskolai
263 (Az Wj portugál kormány.) A köztársaság elnöke elfogadta a Castro-kormány lemondását.
A lapok jelentése szerint a demokrata kormány összetétele a következő lesz: Elnökség: Al¬
fonzo Costa, belügy és pénzügy: Alexandre Braga, igazságügy: Catanho de Meneses, hadügy:
Norton de Mattos, tengerészetügy: Leotte do Rego, külügy: António Macieira, kereskede¬
lemügy: Da Sylva, gyarmatügy: Ribeiro, közoktatásügy: Joao de Barros. A parlamentet de¬
cember 3-ika előtt rendkívüli ülésre hívják össze! Budapesti Hírlap, 326. sz. (1915. november
23.), 9. Ugyanezt a hírt veszi át: Az Újság, 326. sz. (1915. november 23.), 12., Pesti Napló, 327.
sz. (1915. november 23.), 9. José de Castro (1848-1929) 1915 május és november között volt
miniszterelnök, azután következett Afonso Costa (1871-1937) második, 1916 március 15-ig
működő kormánya. A Párizson keresztül érkező információ találgatásokon alapszik, vagy
a kormányalakítási tárgyalások korai szakaszában születhetett, mert a Costa-kabinetben
a belügyi, a tengerészetügyi, a külügyi és a gyarmatügyi tárcát is más kapta, az oktatási mi¬
niszter pedig Frederico António Ferreira de Simas (1872-194.5) lett, aki egyébként az Atlán¬
tida szerzői közé tartozott.
264 FERNANDES im. 57-59., 143.
265 V.ö. WHEELER (1978) im. 177.
266 L.L. MIRANDA (2014) i.m. 11.