Oldal 92 [92]
OCR
Ill. KET SZERKESZTO: A LUZO-BRAZIL ATLANTISZ MEGALMODO III.1.4. Barros a republikánus oktatási szakember és politikus „A köztársasági oktatás a portugál kultúrtörténet egyik leggazdagabb témája, egyben egyike a legelhanyagoltabbaknak is" — írja Rogério Fernandes az 1970es évek elején, majd leszögezi, hogy , Joáo de Barros az Első Köztársaság korának legnagyobb hatású alakjai közé tartozott, mégpedig a pedagógia, mindenekelőtt az alap- és a középfokú oktatás területén."?" Nemcsak elméleti szakember volt, de a köztársaság kikiáltását követően kiteljesedett gyakorlati, oktatäspolitikusi pälyäja is.”°® Néhány éves középiskolai tanári működés után, 1910-ben, még a monarchia utolsó hónapjaiban Barrost kinevezték az alap- és középfokú oktatásért felelős belügyminisztériumban közoktatásügyi főigazgatóvá. A monarchia válságának időszakában a republikánus értelmiség szinte messianisztikus hittel várta a megváltást a köztársaság kikiáltásától, minden problémára megoldast a kormanyforma megvaltozasatél remélve.”” Ez az értelmiség, mely a köztársasági parlamentben döntő számbeli fölényben volt," az 1910-es években elszánt lendülettel, bár kevés valódi sikerrel látott hozzá az ország rekonstrukciójához, és ennek egyik legfontosabb elemeként már az ideiglenes kormány belefogott az oktatás reformjába, a laicizáció szellemében." Joáo de Barros az I. Köztársaság új parlamentjébe a PRP képviselőjeként került be. Majd az egységes, rendszerváltó politikai tömb töredezése során a demokrata frakcióhoz csatlakozott.?? Közoktatásügyi főigazgatói pozícióját a monarchia bukása után is megtartotta, 1913-ig a belügyminisztériumban, azután 287 „A educacäo republicana € um dos temas mais ricos da Histöria da Cultura portuguesa e, ao mesmo tempo, um dos mais descurados. [...] Joäo de Barros foi uma das figuras de maior projeccäo durante a Primeira Repüblica, na esfera das questöes educacionais, sobretudo nos setores do ensino primario e secundario” FERNANDES i.m. 11-12. 258 Bövebben Id. Alberto Filipe de ARAUJO — Joaquim Machado de ARAUJO: Jodo de Barros, 1881-1960. Vida, Obra e Pensamento, Porto, Estratégicas Criativas, 2004. 259 Bővebben Id. Maria Alice REIS (szerk.): A pedagogia e o ideal republicano em Jodo de Barros, Lisboa, Terra Livre, 1979. 260 Az I. Portugál Köztársaság parlamentjeibe bekerült összesen 751 képviselő közül 637 volt diplomas. Tobb mint 60% a Coimbra-i Egyetemen végzett, és 309 felett voltak, akik a lisszaboni felsőbb iskolákban kaptak (főleg katonai) képzést. V6. Pedro Tavares de ALMEIDA — Paulo Jorge FERNANDES - Marta Carvalho dos SANTOS: Os deputados da 1? Repüblica Portuguesa: inquérito prosopografico, Revista de Historia das Ideias (Coimbra), vol. 27. (2006.), 406. 261 Ld. Carlos FERRÁO: História da 1" República, Lisboa, Terra Livre, 1976, 38-48. Illetve MARTINHO i.m. 68. 262 L.L. MIRANDA (2014) i.m. 10-11.
