Oldal 86 [86]
Ill. KET SZERKESZTO: A LUZO-BRAZIL ATLANTISZ MEGALMODO
Ochéa, Jaime Baptista), ahogy a katonai diktatura fokozatosan egyre inkäbb
konzervativ iranyba fordult Oscar Carmona (1896-1951) és Joao José Sinel de
Cordes (1867-1930) tábornokok befolyása alatt, a titkos társaságok egyre ne¬
hezebb körülmények közé kényszerültek. A Szabadkőműves Palota 1929 má¬
jusa és 1930 márciusa között bezárta kapuit a további atrocitások elkerülése
érdekében. A hatóságok 1930-ban ugyan engedélyezték az újranyitását, de
csakis azzal a feltétellel, hogy tízfősnél nagyobb rendezvényeket nem tartanak
ott, és az épületben egyszerre 20-nál többen nem tartózkodnak. Ezek az elő¬
írások ellehetetlenítették a szervezet céljaihoz méltó, normális működést,
a taglétszám pedig visszaesett. 1935-37-ben — már a salazari diktatúra idején
— a titkos társaságok működését törvényekkel is akadályozták, végül betiltot¬
ták." Mellesleg az intézkedések hatására a modernista költő, Fernando Pes¬
soa nagy, tőle szokatlanul politikus újságcikkben állt ki a megtámadott sza¬
badkőművesek mellett. Ez részéről végleges és nyilvános szakítását jelentett
a salazari Uj Allammal.?°°
Nemcsak az apa, Marinha Grande vikomtja, de a fit, maga Joao de Barros
is szabadkőműves volt, 1910 óta, mint a lisszaboni Solidariedade páholy tagja.
A Joáo de Deus szimbolikus nevet használta, a költő iránti tiszteletből. Folyó¬
irata, a Revista Atlántida azonban direkt módon sosem foglalkozott a titkos
társaságok témakörével vagy szerzőinek esetleges szabadkőműves kötődésével.
Pedig egyszer még a legmagasabb méltóság, Sebastiáo de Magalháes Lima
(1850-1928), a Grande Oriente Lusitano nagymestere (1907-1928) is megszó¬
lalt a lapban." Igaz, nem ebben a minőségében, hanem mint ismert portugál
író és tekintélyes luzo-brazil, sőt pánluzitán elkötelezettségű személyiség.
235 Az adatokat v.6. VENTURA i.m. 13.; ezzel kapcsolatban OLIVEIRA MARQUES (1998)
i.m. 50-55. hivatkozik az 1935. május 21-i 1901. számú és az 1937. február 18. 1950. számú
törvényre.
236 Bővebben ld. José BARRETO: Posfácio a Fernando Pessoa, in José BARRETO (szerk.):
Associacées Secretas e outros escritos, Lisboa, Atica, 2011, 239-288. és SZILAGYI Agnes Judit:
Pessoa ällam-älma, in: u.6. (2009) i.m. 87-95.
237 Carta ao Dr. Bettencourt Rodrigues, por Magalhäes Lima, Atläntida, no. 22. (1917. au¬
gusztus), 844-847. A http://ric.slhi.pt/ adatbäzis ezt az iräst Jaime de Magalhäes Limänak
(1859-1936) tulajdonitja, azonban a level szövegeböl kiderül, hogy a Braziliäban született
(845. o.) idősebb testvér, Sebastiáo írta. Öccse, Jaime, a neves filozófus, vegetáriánus élet¬
mód-reformer, aki kettőjük közül többet publikált az Atlántida-ban a család áttelepülése
után, már Portugáliában jött a világra, tehát nem ő az írás szerzője.