Oldal 77 [77]
II.4. Hanyatlás, előre menekülés és az Atlántida megszűnése
A franciás nyitás és Graca Aranha párizsi tevékenysége nem hozta meg a ki¬
vánt eredményt. A folyóirat anyagi helyzete 1920-ra sem stabilizálódott. Sőt,
újabb gondok merültek fel. Brazília súlyos gazdasági, politika nehézségekkel
küzdött és egyre inkább befelé fordult Epitácio Pessoa (1919-1922) elnöksége
idején. Az előfizetések száma csökkent, a hirdetők elmaradoztak, lehetetlenné
vált a megfelelő anyagi támogatás előteremtése. A reménytelen helyzet Joáo
de Barros kedvét szegte és kivált a szerkesztőségből.?! Az utolsó, 48. szám
1920 januárjában lezárta a Revista Atlántida történetét.
A luzo-brazil Atlantisz gondolata az 1920-as évekre vesztett erejéből, de
nem merült alá véglegesen. Évtizedek múlva, mikor az Óceán mindkét partján
autoriter diktatúrák irányították a luzofón világot, ezek feltámasztották az
Atlantisz-gondolatot egy újabb folyóirat formájában. Említettük már az Atlán¬
tico: revista luso-brasileira című lapot, amely 1942-50-ig működött, elődjéhez
hasonló programmal. A szerkesztőség is dupla volt, két fővárosban, két pro¬
pagandahivatalban szerkesztették: Lisszabonban a salazari Secretaria da Pro¬
paganda Nacional (1947 utan neve Departamento Nacional de Informagöes)
illetve Rio de Janeirdban Getulio Vargas rendszerében, a Departamento de
Imprensa e Propaganda (DIP) felelt érte.?”
21 Alap megszűnésének okairól Id. GUIMARÁES: Redemoinhos ... (2011), i.m. 145.
222 Bővebben Id. Gilda BRANDAO: Atläntico: revista luso-brasileira (1943), Boletim de
pesquisa NELIC (Florianöpolis), vol. 16. no. 26. (2016), 96-114. https://www.academia.
edu/36427732/ATL%C3%82NTICO_REVISTA_LUSO-BRASILEIRA_1943_ATL%C3%82N¬
TICO LUSO-BRAZILIAN MAGAZINE 1943 (letöltés 2019. március 11.). A DIP-rél
magyarul Id. SZILÁGYI Ágnes Judit: Távolodás Európától — Nemzetépités és kultúrpolitika
Brazíliában az Estado Novo idején (1937-1945), Budapest, Áger Bt., 2004, 76-90.