Oldal 71 [71]
OCR
II.3. A Revista Atlántida programjának módosulása 1919 tavaszán: a kiterjesztett testvériség : 69 latrendszerére, vagy Edmond Jaloux hivatalnoki tevékenységére, aki az Atlántida megjelenése idején, 1917 és 1923 között, nemcsak a portugál nyelvű irodalmak ismerője és népszerűsítője, de a francia külügyminisztérium tisztviselője is volt. A lMuzofil lelkesedés persze ettől még nem vált általános jelenséggé a korabeli francia szellemi életben, inkább különlegesség maradt. A francia és a portugál nyelvű kultúra egymás iránti érdeklődése sosem volt kiegyensúlyozott. Tekintve, hogy a portugálokat, brazilokat (akik egymás értékeit az egykori gyarmat függetlenné válását követő majd" száz évben gyakran észre sem vették), mindig is elementáris erővel vonzotta minden, ami francia, bár cserébe arányosan sok figyelmet sosem várhattak. Ez a fajta szellemi alárendeltség az Atlántida lapjain is többször regisztrálható és leggyakrabban frankofil aläzattal kezelt jelenseg: „rokonsägunk Franciaországgal — civilizációnk szellemi szülőanyjával — mind szorosabbá válik"? — írta 1916-ban a portugál szerkesztő, Joáo de Barros. Egyáltalán nem nehezményezte a kiegyensúlyozatlan viszonyt, és nemcsak a portugál, hanem a brazil kultúra esetében is kiemelt szerepet tulajdonított a francia hatásnak: [...] azután a természetes fejlődési szakasza után, melyben a brazil irodalom nemzeti törekvései mind intenzívebbé és világosabbá váltak, a nagy tengerentúli nép immáron a legapróbb európai, jobban mondva francia irodalmi jelenségekre is rezonál és reagál, hiszen, ahogy arra Medeiros e Albuguergue jogosan hívja fel a figyelmet — Brazília Franciaországon keresztül kommunikál Európa szellemi életével." Ráadásul Barros éppen a közös frankofiliát tartotta a luzo-brazil testvériség egyik összetartó erejének, a latin szellem egyik megnyilvánulásának: Mert a portugál művészet hatása Brazíliában valójában nullának mondható. A dolog érthető [...]. A Szépművészeti Iskolában, amit még maga VI. János 205 „[...] as nossas afinidades cada vez maiores com a Franca — máe espiritual da nossa civilizacáo..." Joáo de Barros Afonso Costa-val (1871-1937), a portugál köztársaság vezető politikusával, akkor éppen pénzügyminiszterével készített interjút, Atlántida, no. 11. (1916. szeptember), 998. 206 „[...] depois desta natural evolucäo das letras brasileiras, em gue as aspiracőes nacionais a cada passo se intensificavam e esclareciam, eis gue todos os peguenos movimentos literários da Europa, melhor direi, da Franca — pois gue é através da Franga, como täo justamente o fez notar Medeiros e Albuquerque que o Brasil comunica com Europa intelectual — se reflectem e propagam na grande nagäo transatläntica.’ Joäo de BARROS 1914-es írása: A Mentalidade Brasileira Contemporanea, in: U6.: Caminho da Atlantida - Uma Campanha LuzoBrazileira, Lisboa, Atlantida, 1918, 116.
