Seite 55 [55]
II.2. Nőkről az Atlántida folyóiratban
Duncan tehát nemcsak párizsi jelenlétével és művészi hatásával, de brazíliai
látogatásával is megerősítette pozícióját a luzo-brazil Atlantiszon.
A továbbiakban az Atlántida köréből két olyan személyiséget mutatunk
be röviden, akikre ma már ugyan kevesebben emlékeznek, de a maguk korában
nagy nemzetközi ismertségre tettek szert; ráadásul nemcsak a (neollatin vi¬
lágban tartották számon őket, hanem tevékenységük, hatásuk révén a mi ré¬
giónkkal, Európa keleti felével is kapcsolatban álltak.
II.2.3.
Gina Lombroso Ferrero
Gina Lombroso Ferrero (1872-1944) firenzei orvos-pszicholögus olasz nyelvü
tanulmányát a nő hivatásáról 1919-ben az Atläntida 41. szama közölte.'°'
A szerző mindkét családneve ismerősen cseng, hiszen édesapja, a pszichiátria
világhírű, ám erősen megosztó pozitivista teoretikusa, kriminológus és ant¬
ropológus, a neves Cesare Lombroso."? A determinizmus és a szociáldar¬
winizmus híveként a , született bűnözők" általános külső jegyeit igyekezett
összegyűjteni, miközben síkra szállt amellett, hogy az öröklött vagy társadal¬
milag kialakult hátrányok és determináltság ellensúlyozására szükség van
a szociális kompenzációra és védelemre.
Gina Lombroso 1872-ben született Paviában."? Gyermekkorától színes
szellemi élet vette körül szülei — C. Lombroso és Nina De Benedetti — házában.
Édesapja munkáját közelről figyelte, ami meghatározta későbbi érdeklődési
körét és szemléletmódját is. 1891-ben érettségizett Torinóban, majd bölcsészeti
tanulmányokat folytatott. Valódi elhivatottsága nyomán azonban végül orvosi
diplomát szerzett a Torinói Egyetemen, az első női medikaként. Szűkebb szak¬
ouvi — de uma pureza magica de timbre. Paulo, misturando francés, inglés e portugués, numa
algaravia incrivel, mas completamente a vontade, tratava a célebre dancarina, musa do sé¬
culo, como se ela fésse sua irma e com ela tivesse convivido desde a infancia.” Gilberto
Amado ifjüsägäröl szölö memoärkötetenek cime Mocidade no Rio e Primeira Viagem a
Europa, Rio de Janeiro, Jose Olympio, 1956, 61.
51 Gina Lombroso FERRERO: La Missione della Donna, Atläntida, no. 41. (1919. h.n.), 537¬
544.
152 Magyarul Langesz es örültseg cimü müve 1906-ban jelent meg. Magyarorszägi hatäsäröl
ld. MÄTAY Mönika: Agycentizök a századfordulón, Budapesti Negyed, 13. évf. 1-2. (47-48.)
szäm (2005. tavasz-nyär), 199-236.
133 Az itt közölt eletrajzi adatokat vö. Maria CALLONI: Gina Lombroso, Enciclopedia delle
donne, http://www.enciclopediadelledonne.it/biografie/gina-lombroso/ (letöltes 2018. no¬
vember 12.)