Seite 51 [51]
II.2. Nőkről az Atlántida folyóiratban : 49
bek.)"? 1910-ben egyetlen egyetem működik Portugáliában, a nagy múltú
coimbra-i (Universidade de Coimbra, \d. 2. képmelléklet), és 1262 hallgatója
között mindössze öten vannak a nők. Kivételes a német származású Carolina
Michaélis de Vasconselos (1851-1925) példája, aki 1911-ben az első női egye¬
temi professzor lett, és a kiváló nyelvész-irodalmárt a lisszaboni akadémia is
a tagjai közé választotta. Az egyetlen olyan portugál állampolgár pedig, aki az
új államforma keretei között, a köztársasági képviseleti rendszerben nő létére
szavazati jogot harcolt ki maganak, Carolina Beatriz Angelo (1878-1911) femi¬
nista orvosnő volt. Ozvegyként és diplomas csalddfenntartéként birösägi eljä¬
ras során érte el, hogy mint , családfő" szavazhasson az 1911-es választásokon.
A további hasonló esetek elkerülése végett azonban az 1913-as választási tör¬
vényben a parlament sietett módosítani a korábbi megfogalmazást, és ezután
a szavazati jog kizárólag a férfi családfőket illette meg.""
Az Atlanti-óceán túlsó partján Brazília ekkorra már lélekszámban sok¬
szorosan túlnő egykori gyarmattartóján. A brazil lakosság 1910-ben több mint
23 millió fő. A főváros, Rio de Janeiro 850 ezres kikötő, de a második helyen
álló Sáo Paulo is 375 ezer lakosú." A bevándorlók — olaszok, portugálok,
spanyolok, németek, japánok stb., az 1910-es évtizedben legálisan mintegy
640 ezren érkeznek — nemcsak a lakosok számát duzzasztják fel, de európai
jelleget adtak az urbánus életformának, a művelődési viszonyoknak. A szellemi
élet a gazdaságilag fejlett, politikailag aktív nagyvárosokban, a tradicionálisan
erős tagállamokban (Rio de Janeiro és Sáo Paulo állam mellett Minas Gerais¬
ban, Bahia-ban, Pernambuco-ban, Rio Grande do Sulban) koncentrálódik,
virágzó sajtóval, folyóirat-kultúrával. 1912-ben országosan 1377 sajtótermék
jelenik meg, és 456 kisebb-nagyobb nyilvános könyvtár működik." Az ott
felhalmozott tudás azonban a lakosság több mint a felének megközelíthetetlen.
Hiszen a XX. század elején, bár a föderáción belül jelentős eltérések vannak
132 Portugália lakossága ekkor — a gyarmatok nélkül — 5,9 millió fő, ennek 7,296-a él a fővá¬
rosban (435 359 fő), a második nagyváros, Porto (194 000 fős). Adatok u.o. Az irästudatlan¬
ságról további adatok a 238-as jegyzetben, a népességről részletesebben további adatok
a kötet VI.2.1. fejezetében.
135 Bár eredetileg az újonnan létrehozott lisszaboni egyetemre nevezték ki, de ott sosem
tanított, inkább a portói otthonához közelebbi Coimbra-i Egyetemet választotta. Hivatalos
leveleit az egyetemi levéltár őrzi, Arguivo da Universidade de Coimbra, Reitoria corespondén¬
cia recebida (1911-1951), IV. 2a. E 11.5.1.
34 Az adatokat vö. História de Portugal em Datas, s.1., Temas e Debates, 1996, 265-270.
135 A brazil népszamlalasok adatait Id. a statisztikai hivatal honlapján: IBGE — Instituto Brasi¬
leiro de Geografia e Estatistica http://www.ibge.gov.br/home/ (letoltés 2018. augusztus 29.)
86 Vo. Fernando de AZEVEDO: A Cultura Brasileira, Rio de Janeiro, Servico Gräfico do
IBGE, 1943, 417-418.