Seite 41 [41]
II.1. Luzo-brazil folyóirat az Atlanti-óceán két partján (1915-1920)
vált, valamint üzlethálózattá és kiadóvá fejlődött. Az Atlántida ezt a nevezetes
intézményt jelölte meg székhelyeként a 37-40. számain, majd a szerkesztőség
visszatért a Conde Baráo térre, az adminisztráció hivatali címe pedig Nova do
Carmo utca 35-re változott, és maradt is a lap 1920-as megszűnéséig.
Az igényes megjelenésre (jelentős, 80-100 oldalas terjedelem; illusztrációk;
jó minőségű papír) mindvégig törekedett a kiadó, és ha ebben a vonatkozásban
mégis engedményekre kényszerült, az okokat jelezte olvasóinak. Az 1916.
májusi, 7. számban például a háborús helyzet miatti papírhiánnyal indokolta,
hogy a megszokott minőségtől eltérő anyagra kellett kinyomtatni a lapot."
Mivel az anyagi háttér meglehetősen bizonytalanul alakult az 1910-es évek
nehéz gazdasági körülményei között, sem nagyobb létszámú szerkesztőség
fenntartására, sem állandó példányszám beállítására nem volt lehetőség." Nagy
segítséget jelenthetett volna, ha — ahogy Barros tervezte — sikerül portugál
diplomaták közbenjárásával kieszközölni az angolok anyagi támogatását, olyan
formában, hogy a londoni kormány előfizet 1000 példányra."
Az anyagi bizonytalanság ellenére az Atlántida 1915 novembere és 1918
februárja között havi rendszerességgel jelent meg. Az 1918. március-áprilisi
összevont számban viszont a szerkesztőség már jelezte a megjelenés nehézsé¬
geit, az első duplaszámban (29-30.) a nyomdászok sztrájkjával magyarázta
a késedelmet és a formátum megváltozását. "" A III. évfolyam el is akadt. Si¬
került kihozni májusban a 31. számot és a nyár folyamán még a 32.-et, de aztán
a megjelenés 1919 elejéig szünetelt. Az okokról az újraindulás után kevés konk¬
rétumot tudhattak meg az előfizetők: a portugál szerkesztő bővebben ki nem
fejtett személyes indokairól és kényszerszünetről számolt be." Joáo de Barros
feltehetően az egyre súlyosabbá váló finanszírozási gondokba fáradt bele.
Az I. világháború befejezése azonban, amit az Atläntida a teljes 33-34-es szä¬
mával megünnepelt, új lendületet és új lehetőségeket adott a folyóirat műkö¬
7 Atlantida, no. 7. (1916. majus), 704.
98 Lucia Maria Paschoal GUIMARAES: Redemoinhos da Atlantida (1915-1920), Histéria
Revista (Goiania), vol. 16. no. 1. (2011. január — június), 133-149.
°° Ld. J. de Barros 1916. augusztus 10-i levele a londoni portugál követnek, Manuel Teixeira
Gomesnek, digitalizálva a Casa Comum (http://casacomum. org) gyűjteményében, jelzet:
08084.016 (Fundacáo Mário Soares).
10 „As ültimas greves atrasaram enormenete a publicacäo do ültimo nümero da Atläntida,
o que nos força a fazer sair os n° 29 e 30 no mesmo fasciculo” Atläntida, no. 29-30. (1918.
március — aprilis), 631-632.
101 Motivos de ordem puramente pessoal forcaram o seu antigo editor a suspender a publi¬
cacao desta revista durante alguns meses.” vagy ,Durante a forcada suspencáo da Atlantida...”
Atlantida, no. 33-34. (1919. h.n.), 843. és 953.