Oldal 40 [40]
II. A REVISTA ATLÁNTIDA PROGRAMJA ÉS SZELLEMI KÖRNYEZETE
története során egyébként többször is költözött. Így 1916 nyarán a szerkesz¬
tőség új, a célnak jobban megfelelő helyre került, a belvárosi művészvilág
központjába, Lisszabon Chiado nevű városnegyedébe, az António Maria Car¬
doso utca 26. szám alá. Itt egy év múlva kis ünnepség keretében avatták fel
átalakított, reprezentatív helyiségeit. A felújítás terveit a fiatal építész, Raul
Lino (1879-1974) készítette. Munkáját a folyóiratban ennek apropóján a patrio¬
tizmus szellemében értékelték, dicsérve egyéni ízlését, kulturáltságát és kiváló
tehetségének a lehető legportugálabb (portuguesíssíma) eredetiségét.? Utalva
ezzel a Lino pályáját végigkísérő törekvésre is: célja a portugál ház (casa por¬
tuguesa), az autentikusan portugál otthon, az életmód és az ennek leginkább
megfelelő nemzeti építészeti forma kialakítása volt, gyakorlati és elméleti
munkáiban egyaránt foglalkozott ezzel. , Fiatal, intelligens és művelt — írja róla
már korábban is az Atlántida, egy készülő népiskolai épületét mutatva be —
valódi portugál érzékenységgel, ami sosem engedi, hogy olyasmit tervezzen,
ami ne lenne nemzeti [...].""
A Chiado-ban a lisszaboni szerkesztőség szomszédságba került a Bordalo
Pinheiro család egyik műtermével és — a Brazíliával való kapcsolattartásban
nagy segítséget jelentő — Agéncia Telegráfica Americana hírügynökséggel.
Ennek akkori vezetője Antonio Carlos Moreira Teles (Lisszabonban működő
brazil diplomata, az 1940-es években konzul) volt, aki már az 1910-es években
elkötelezte magát a luzo-brazil közeledés gondolata mellett, ? és készségesen
működött együtt az Atlántida munkatársaival, megkönnyítve az interkonti¬
nentális kommunikációt.
1919-ben a lap hivatalait néhány hónapra a Bertrand könyvesbolt fogadta
be, a Garett utcában. A Livraria Bertrand céget 1732-ben alapították. A nagy
lisszaboni földrengés (1755) után, 1773-ban nyitott újra mai helyén. Ezzel vi¬
lágelső mint a legrégebben folyamatosan ugyanott működő könyvesbolt."
Fennállása alatt a Bertrand írók, politikusok találkozási helyévé és fogalommá
3% ,[...] o seu gosto raro, a sua cultura, e a indiscutível portuguesíssima originalidade do
seu forte talento." Atlántida, no. 20. (1917. június), 704.
94 — Moco, inteligente e culto, com uma senzibilidade bem portugueza gue nunca o deixa
fazer obra que näo seja nacional, [. |.” Edificios escolares de Raul Lino, Atlantida, no. 4.
(1916. február), 332.
955 Ld. Brasil e Portugal — Apontamentos para a historia das relaçôes dos dois paises cimü
kötetét, magánkiadás, Lisszabon, s.d. (1914). Vagy írását a folyóiratban: Relacőes luso-brasi¬
leiras, Atlántida, no. 1. (1915. november), 62-67.
96 2011-ben ezzel a Guinness rekordok könyvébe is bekerült. Vö. Isabel COUTINHO: Liv¬
raria Bertrand do Chiado é a mais antiga do mundo, Público online, 2011. április 21. https://
www.publico.pt/2011/04/21/culturaipsilon/noticia/livraria-bertrand-do-chiado-e-a-mais¬
antiga-do-mundo-1490867#gs.LINAy4JR (letoltés 2019. februar 25.)