Oldal 37 [37]
OCR
II.1. LUZO-BRAZIL FOLYOIRAT AZ ATLANTI-OCEAN KET PARTJAN (1915-1920) Atlantida, vagyis Atlantisz — ez a címválasztás nagyon határozott intellektuális programot körvonalaz. A szimbólum tartalma közismert: egy elsüllyedt, mesés kontinens képzetét idézi fel, valahol az Atlanti-óceánban. Az elveszett aranykor szinonimája, amely a fejlett civilizáció teremtette béke és boldogság honakérnt él az európai kultúrkörben Platón óta. Az előző századfordulón régiónkban például a modernizációkritikus, életreform mozgalmak (Lebensreform, life-style reform)? nyúltak vissza e politikai utópia és szimbólum teljességéhez vagy egyes elemeihez. (Magyarországon valamivel később, az 1930-as években formálja rendszerré az Atlantisz víziót a Latin-Amerikához is kötődő" építész-iparművész Maróti Ge&za.)” Az elsüllyedt kontinenst a Belle Épogue portugál és brazil szellemi élete is felszínre hozta a luzo-brazil atlantizmus jegyében. A múltra építő, de a jövőre irányuló elképzelés esszenciájaként bukkant fel az ismert szimbólum, ? amit azért hívnak segítségül, hogy általa gyógyítsák nagy posztkoloniális traumájukat, Brazília függetlenné válásának (1822) következményét: Portugália és Bra§5 A Lebensreform közép-európai és magyarországi művészeti megjelenéséről kiállítást rendezett a Műcsarnok: Rejtett történetek az életreform-mozgalmak és a művészetek (2018. október 6 — 2019. január 20.) 86 "Ld. SZENTE-VARGA Mónika: A gólya és a kolibri — Magyarország és Mexikó kapcsolatai a XIX. századtól napjainkig, Budapest, Áron Kiadó, 2012, 37., illetve Szente-Varga Mónika és Varga Vera tanulmanyai in: ACS Piroska (szerk.): Maréti Géza 1875-1941. »Mi vagyunk Atlantisz Vederemo! Budapest, Iparművészeti Múzeum, 2002, 108-121. §7 MARÓTI Géza: Wir sind Atlantis (Mi vagyunk Atlantisz), Kézirat, Magyar Nemzeti Galéria Adattára, Itsz. 23.241/1991. és MARÓTI Géza emlékiratai, sajtó alá rendezte Fehérvári Zoltán és Prakfalvi Endre, Lapis Angularis IV., Források a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből, 2002. 88 Olegario Victor Andrade (1839-1882) a Brazíliában született argentin költő az 1870-es évek végén írta Atlántida: canto al porvenir de la raza latina en America (Atlantisz: dal a latin faj amerikai jövőjéről) című nagyhatású költeményét. Vö. Leslie BETHELL: Brazil and ‘Latin America’, Journal of Latin American Studies, no. 42. (2010), 457-485. http://journals. cambridge.org (letöltes: 2010. szeptember 10.) 460.
