II.1.
LUZO-BRAZIL FOLYOIRAT AZ ATLANTI-OCEAN
KET PARTJAN (1915-1920)
Atlantida, vagyis Atlantisz — ez a címválasztás nagyon határozott intellektuá¬
lis programot körvonalaz. A szimbólum tartalma közismert: egy elsüllyedt,
mesés kontinens képzetét idézi fel, valahol az Atlanti-óceánban. Az elveszett
aranykor szinonimája, amely a fejlett civilizáció teremtette béke és boldogság
honakérnt él az európai kultúrkörben Platón óta. Az előző századfordulón ré¬
giónkban például a modernizációkritikus, életreform mozgalmak (Lebens¬
reform, life-style reform)? nyúltak vissza e politikai utópia és szimbólum tel¬
jességéhez vagy egyes elemeihez. (Magyarországon valamivel később, az
1930-as években formálja rendszerré az Atlantisz víziót a Latin-Amerikához
is kötődő" építész-iparművész Maróti Ge&za.)”
Az elsüllyedt kontinenst a Belle Épogue portugál és brazil szellemi élete is
felszínre hozta a luzo-brazil atlantizmus jegyében. A múltra építő, de a jövőre
irányuló elképzelés esszenciájaként bukkant fel az ismert szimbólum, ? amit
azért hívnak segítségül, hogy általa gyógyítsák nagy posztkoloniális traumáju¬
kat, Brazília függetlenné válásának (1822) következményét: Portugália és Bra¬
§5 A Lebensreform közép-európai és magyarországi művészeti megjelenéséről kiállítást
rendezett a Műcsarnok: Rejtett történetek az életreform-mozgalmak és a művészetek (2018.
október 6 — 2019. január 20.)
86 "Ld. SZENTE-VARGA Mónika: A gólya és a kolibri — Magyarország és Mexikó kapcsola¬
tai a XIX. századtól napjainkig, Budapest, Áron Kiadó, 2012, 37., illetve Szente-Varga Mónika
és Varga Vera tanulmanyai in: ACS Piroska (szerk.): Maréti Géza 1875-1941. »Mi vagyunk
Atlantisz Vederemo! Budapest, Iparművészeti Múzeum, 2002, 108-121.
§7 MARÓTI Géza: Wir sind Atlantis (Mi vagyunk Atlantisz), Kézirat, Magyar Nemzeti
Galéria Adattára, Itsz. 23.241/1991. és MARÓTI Géza emlékiratai, sajtó alá rendezte Fehér¬
vári Zoltán és Prakfalvi Endre, Lapis Angularis IV., Források a Magyar Építészeti Múzeum
gyűjteményéből, 2002.
88 Olegario Victor Andrade (1839-1882) a Brazíliában született argentin költő az 1870-es
évek végén írta Atlántida: canto al porvenir de la raza latina en America (Atlantisz: dal
a latin faj amerikai jövőjéről) című nagyhatású költeményét. Vö. Leslie BETHELL: Brazil and
‘Latin America’, Journal of Latin American Studies, no. 42. (2010), 457-485. http://journals.
cambridge.org (letöltes: 2010. szeptember 10.) 460.