netikai sajätossägait. Az a-re, e-re, o-ra és -áo diftongusra végződő szavakat
kötőjellel toldalékoltam, mindazonáltal az olyan, a magyar olvasó által is jól
ismert helynevek esetében, mint Rio de Janeiro, Sáo Paulo vagy Porto megtar¬
tottam a hagyományos, kötőjel nélküli, hosszú magánhangzós formát (Sáo
Paulóban, Portóban, riói, etc.).
Az Atlántida folyóiratról és jelentőségéről újrafelfedezése és digitalizálása
előtt néhány évvel beszéltem először nemzetközi konferencián, Leidenben,"
ahol a téma jó visszhangra talált a brazil kollégák körében. Több, máig meg¬
lévő szakmai kapcsolatom, például Leandro Pereira Goncalvessel" és Fran¬
cisco Carlos Palomanes Martinho-val,"" ekkor kezdődött. Mindketten olyan
történészek, akiknek szemléletmódja közel áll hozzám, mivel gyakran ők is
együtt és komparatív módon vizsgálják az Atlanti-óceán két oldalán zajló,
modern kori folyamatokat."
I.3.1.
A luzo-brazil szempont
Portugáliában az ezredforduló óta egyre erőteljesebben van jelen a luzo-brazil
reflexivitás. Előbb kapcsolattörténeti kérdésként vetődött fel az utóbbi két
4 Revista Atlantida (1915-1920): Uma interpretagäo possivel (Az Atlántida folyóirat [1915¬
1920]: egy lehetséges interpretáció), in Marianne Wieseborn (szerk.): 1808-2008. Crisis y
Problemas en el Mundo Atlántico, az AHILA XV., leideni nemzetközi kongresszusának
anyaga, 2008, (CD) Simposio O-12.
5 Pl. Plínio Salgado Um Católico Integralista entre Portugal e o Brasil (1895-1975) (Plínio
Salgado, egy katolikus integralista Portugália és Brazília között [1895-1975]), Rio de Janeiro,
FGV Editora, 2018.
16 O Corporativismo em Portugués: Estado, Politica e Sociedade no Salazarismo e no Var¬
guismo (A korporativizmus portugälul: allam, politika és tarsadalom Salazar és Vargas rend¬
szerében), Lisboa, Imprensa das Ciéncias Sociais, 2008.
7" "Hasonló komparativ problémafelvetéssel a 2000-es évek közepétől magam is éltem, pl.
Alkotmány, hatalom-legitimáció, nemzetépítés Salazar és Vargas Új Államában (2003), ké¬
sőbb ez megjelent a már idézett Metszéspontok (2009) című kötetben és németül is, Verfas¬
sung, Machtlegitimation und Nationenbildung in Salazar und Vargas’ ‘Neuen Staaten; LU¬
SORAMA, vol. 24. no. 73-74. (2008), 192-208.