Oldal 24 [24]
I. BEVEZETÉS
keztek az áhított testvériség hívei? Mi volt a szerepe a virtuális Atlantisznak,
vagyis az Atlántida folyóiratnak és szellemi körének, és volt-e hatása a kultu¬
rális kérdéseken túl a politikai folyamatok luzo-brazil közeledés mentén való
alakításában? És összességében, jellemezhető-e a luzo-brazil testvériséghez való
viszonnyal az Első Brazil, illetve az Első Portugál Köztársaság?
A posztkolinialitás értelmezési keretébe helyezve ezek a kérdések, vagy
maga a témaválasztás, riasztóan eurocentrikusnak tűnhet. Ami ebben az eset¬
ben talán éppen a magyar kutató kívülállása miatt oldódik a hűvös racionalitás
által, amellyel mindkét vizsgált ország jellegzetességeihez közelít, kívül helyezve
magát, amennyire csak lehetséges, mindkét fél belső kontextusán és az egymás
közti viszonyuk súrlódásain. Távolságot tartva mind a portugál oldal néha
erősen paternalista elsőség- és kiválasztottságtudatától, mind a brazil félnél
előforduló portugálellenes (Iuzofób) megnyilatkozásoktól. Ugyanakkor atti¬
tűdjétől nem lehetett idegen a megértés sem, hiszen — szintén Anderle Witt¬
man cikkéből idézve — ,,[...] a magyar történész előnye saját országa történe¬
téből ismert elmaradottság-élménye, amely érzékenyebbé, empatikusabbá teszi
más, a magyarhoz hasonló sorsú népek történelmének megértésében!" Itt
említem meg, hogy ahol csak releváns volt, néhány magyar vonatkozású forrást
is bevontam az elemzésbe.
A forrásanyag feldolgozása és szövegbe építése egyébként sok fordítási
munkát igényelt, mert döntő többségük eredetileg portugál vagy más idegen
nyelvű. De örömmel kapcsoltam össze két szakomat — a torténészit és a filo¬
lógusit —, és külön nagy kedvvel olvastam az irodalmi értékű szövegeket.
Az angol, német vagy francia idézetek felhasználásánál talán megengedhető,
hogy csak eredeti nyelven kerüljenek a magyar szövegtörzsbe. Azonban a por¬
tugál kisebb ismertségére való tekintettel azt a megoldást választottam, hogy
mindent lefordítottam magyarra. A fordítás mellett pedig a visszaellenőrizhe¬
tőséget, a pontos értelmezést segítve, illetve az esetleges idegen nyelvű meg¬
jelentetést előkészítve, a forrásrészleteket eredetiben is beillesztettem a jegy¬
zetekbe, vagy egy-egy fogalomnál zárójelben a fő szövegbe, a magyar változat
mögé. (Ezeknél a portugál szövegrészeknél a korabeli helyesírást megtartottam,
bár keletkezésük óta Portugáliában és Brazíliában is több ortográfiai reformra
került sor.) Gyakran egyes művek, cikkek vagy periodikák címét is megadtam
magyarul ott, ahol a jelentés nem kézenfekvő, vagy a cím értelmének a szöveg
kontextusában jelentősége van. A portugál szavak toldalékolásának kérdésében
egységes álláspont és kiadói gyakorlat hiányában azt az utóbbi évtizedben egyre
inkább teret nyerő elvet követtem, mely figyelembe veszi a portugál nyelv fo¬
3 ANDERLE (2013) i.m. 146.