Oldal 23 [23]
OCR
I.2. Elméleti keret, a dolgozat módszere és felépítése :21 lom magam, hanem leginkább azért, mert témám megkövetelte a történettudomány viszonylag önálló ágai által kínált, többfelé való kötődést. Mivel a dolgozat legfontosabb forrásanyagát az Atlántida folyóirat tartalma adja, ezért kézenfekvő, hogy értekezésem első két fő fejezete a lap bemutatásával, történetével foglalkozik, valamint két meghatározó szerkesztőjének — a portugál Joáo de Barrosnak és a brazil Joáo do Rio-nak — a pályáját követi végig. Ezekben a részekben történik meg a luzo-brazilizmus tartalmának kifejtése, elméletének bemutatása, a két ország közeledését népszerűsítő hazafias mozgalom („campanha patriötica da aproximagäo luso-barsileira”) mödosulásainak, céljainak feltárása. Itt leginkább a sajtó- és eszmetörténet eszközeivel közelítettem a tárgyhoz, míg a két irodalmár esetében a biografikus feldolgozás egy tágabb intellektuális környezetbe helyezve történt. A következő fő fejezetek (IV-VII.) a luzo-atlantizmus gyakorlatával foglalkoznak, és kettesével alkotnak párt. Az első kettőben Brazília áll aközéppontban, a köztársaság létrejötte és alapvető viszonyai, illetve azok a körülmények, melyekben felfedezhetőek a luzo-brazil összefüggések. Hasonlóan épül fel a Portugáliáról szóló rész is. Sorrendjüket a köztársaság kikiáltásának időrendje indokolja. (Talán, ha a luzo-brazilizmus logikáját követem, a portugál fejezet kerül előre, mégis a republikánus kronológia döntött ez esetben, mert — mint majd látni fogjuk — a történet legfontosabb szereplőinél, az atlantidáknál az identitás alapeleme a köztársaságpárti elkötelezettség.) AIV-VIL fejezetekben előtérbe kerül a politikatörténet, illetve a nemzetközi kapcsolatok története, a diplomáciatörténet és bizonyos társadalom- és gazdaságtörténeti vonatkozások (például az emigrációtörténet, ami, a magyar kivándorlók vonatkozásában, régi kutatási területem). A kötet egésze, de igaz ez a fejezetek belső felépítésére is, felhagyva a linearitással, inkább egyfajta körkörös, tematikus és gyakran komparatív módon halad előre a téma kifejtésében, célja a luzo-brazilizmus gyakorlatának minél teljesebb leírása. Az alfejezetek tematikája a két ország esetében nem lehet teljesen azonos, hiszen Brazília és Portugália történelmi sajátosságaihoz kell alkalmazkodniuk, de vannak olyan kérdések, melyek mindkét oldalról megvilágításra kerülnek luzo-brazil szempontból (pl. az értelmiségi-politikai elit vagy a munkások luzo-brazil hálózata, a Braganca-házhoz való viszony, a kölcsönös államfői látogatások jelentősége, az I. világháborús szövetség stb.). Ezeknek a fejezeteknek alapvető történeti kérdése: portugálok és brazilok között létrejött-e, létrejöhetett-e a Benedict Anderson modelljéhez hasonló , elképzelt közösség"? Milyen elemekből építB Elképzelt közösségek: gondolatok a nacionalizmus eredetéről és elterjedéséről, ford.: Sonkoly Gábor, Budapest, LHarmattan - Atelier, 2006.
