Oldal 23 [23]
I.2. Elméleti keret, a dolgozat módszere és felépítése :21
lom magam, hanem leginkább azért, mert témám megkövetelte a történettu¬
domány viszonylag önálló ágai által kínált, többfelé való kötődést.
Mivel a dolgozat legfontosabb forrásanyagát az Atlántida folyóirat tartalma
adja, ezért kézenfekvő, hogy értekezésem első két fő fejezete a lap bemutatá¬
sával, történetével foglalkozik, valamint két meghatározó szerkesztőjének —
a portugál Joáo de Barrosnak és a brazil Joáo do Rio-nak — a pályáját követi
végig. Ezekben a részekben történik meg a luzo-brazilizmus tartalmának ki¬
fejtése, elméletének bemutatása, a két ország közeledését népszerűsítő hazafias
mozgalom („campanha patriötica da aproximagäo luso-barsileira”) mödosu¬
lásainak, céljainak feltárása. Itt leginkább a sajtó- és eszmetörténet eszközeivel
közelítettem a tárgyhoz, míg a két irodalmár esetében a biografikus feldolgozás
egy tágabb intellektuális környezetbe helyezve történt.
A következő fő fejezetek (IV-VII.) a luzo-atlantizmus gyakorlatával foglal¬
koznak, és kettesével alkotnak párt. Az első kettőben Brazília áll aközéppont¬
ban, a köztársaság létrejötte és alapvető viszonyai, illetve azok a körülmények,
melyekben felfedezhetőek a luzo-brazil összefüggések. Hasonlóan épül fel
a Portugáliáról szóló rész is. Sorrendjüket a köztársaság kikiáltásának időrendje
indokolja. (Talán, ha a luzo-brazilizmus logikáját követem, a portugál fejezet
kerül előre, mégis a republikánus kronológia döntött ez esetben, mert — mint
majd látni fogjuk — a történet legfontosabb szereplőinél, az atlantidáknál az
identitás alapeleme a köztársaságpárti elkötelezettség.)
AIV-VIL fejezetekben előtérbe kerül a politikatörténet, illetve a nemzetközi
kapcsolatok története, a diplomáciatörténet és bizonyos társadalom- és gazda¬
ságtörténeti vonatkozások (például az emigrációtörténet, ami, a magyar kiván¬
dorlók vonatkozásában, régi kutatási területem). A kötet egésze, de igaz ez
a fejezetek belső felépítésére is, felhagyva a linearitással, inkább egyfajta körkö¬
rös, tematikus és gyakran komparatív módon halad előre a téma kifejtésében,
célja a luzo-brazilizmus gyakorlatának minél teljesebb leírása. Az alfejezetek
tematikája a két ország esetében nem lehet teljesen azonos, hiszen Brazília és
Portugália történelmi sajátosságaihoz kell alkalmazkodniuk, de vannak olyan
kérdések, melyek mindkét oldalról megvilágításra kerülnek luzo-brazil szem¬
pontból (pl. az értelmiségi-politikai elit vagy a munkások luzo-brazil hálózata,
a Braganca-házhoz való viszony, a kölcsönös államfői látogatások jelentősége,
az I. világháborús szövetség stb.). Ezeknek a fejezeteknek alapvető történeti
kérdése: portugálok és brazilok között létrejött-e, létrejöhetett-e a Benedict
Anderson modelljéhez hasonló , elképzelt közösség"? Milyen elemekből épít¬
B Elképzelt közösségek: gondolatok a nacionalizmus eredetéről és elterjedéséről, ford.: Son¬
koly Gábor, Budapest, LHarmattan - Atelier, 2006.