Page 22 [22]
OCR
I. BEVEZETES Ez a teljes időszak tehát a monarchia bukásával és a köztársaság konszolidációjával fonódott össze Brazíliában és Portugáliában is, így az új politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális keretek egyes jellemzői még a boldog békeidőkhöz, más tendenciái viszont már a 1930-as évek világához kapcsolódtak. Mindez különösen érdekessé, egyben bonyolulttá tette bemutatásukat — Isabel Corréa da Silva? kifejezését kölcsönözve — , testvéri tükörben; némi kitekintéssel a tágabb nemzetközi kontextusra, például a kontinentális környezetre, vagy a neolatin országok együttműködési törekvéseire. Nem lehetett eltekinteni a biografikus betétektől sem, hiszen ekkor Portugáliában egy döntően européer, Brazíliában pedig egy europanizált elit irányította a politikai, a gazdasági és a társadalmi életet. Soraiban többen luzo-brazil kötődésűek voltak, és így felkerültek arra az Atlanti-óceán két partját szimbolikusan összekötő virtuális Atlantiszra, amely e kötet témájának középpontjában áll. I.2. ELMÉLETI KERET, A DOLGOZAT MÓDSZERE ÉS FELÉPÍTÉSE Leslie Bethell" egy korábbi írásának bevezetőjében úgy fogalmazott, hogy munkája, melyben Brazília latin-amerikai kapcsolatainak történelmi perspektíváját kívánja felvázolni, részben az eszmetörténet, részben pedig a nemzetközi kapcsolatok története körébe tartozik. Néhány évvel később Anderle Ádám így írt egykori mesterére emlékezve, annak Nématalföld aranykora című munkája kapcsán: , Wittman professzor itt adott mintát arról, hogyan is képzeli a totális történelem fogalmát: arányosan, kiegyensúlyozottan és érdekfeszítően tudta szintezisbe gyürni a gazdasäg-külgazdasäg, a politika-külpolitika, a társadalom és a kultúra történetét." Valamivel később pedig hozzáfűzi, hogy Wittman , sui generis egyetemes történeti problémákkal foglalkozott csupán." ! Hasonló megközelítésre törekedtem magam is a nemzetközi és hazai példák nyomán, nemcsak azért, mert a Wittman Tibor által Szegeden elindított modern magyarországi latinamerikanista-iberista iskolához soro° Espelho fraterno, o Brasil e o republicanismo portugues na transigäo para o século XX (Testvéri tükör, Brazília és a portugál republikanizmus a XX. szäzad küszöben), Lisboa, Divina Comedia Editores, 2013. 1 Brazil and ‘Latin America, Journal of Latin American Studies, no. 42. (2010), 457. http:// journals.cambridge.org (letöltes: 2010. szeptember 10.) i Wittman Tibor a magyar térténetirdsban, Aetas, 28. évf. 1.sz. (2013), 140., 146.
