Ez a teljes időszak tehát a monarchia bukásával és a köztársaság konszoli¬
dációjával fonódott össze Brazíliában és Portugáliában is, így az új politikai,
gazdasági, társadalmi és kulturális keretek egyes jellemzői még a boldog béke¬
időkhöz, más tendenciái viszont már a 1930-as évek világához kapcsolódtak.
Mindez különösen érdekessé, egyben bonyolulttá tette bemutatásukat — Isabel
Corréa da Silva? kifejezését kölcsönözve — , testvéri tükörben; némi kitekin¬
téssel a tágabb nemzetközi kontextusra, például a kontinentális környezetre,
vagy a neolatin országok együttműködési törekvéseire. Nem lehetett eltekinteni
a biografikus betétektől sem, hiszen ekkor Portugáliában egy döntően européer,
Brazíliában pedig egy europanizált elit irányította a politikai, a gazdasági és
a társadalmi életet. Soraiban többen luzo-brazil kötődésűek voltak, és így
felkerültek arra az Atlanti-óceán két partját szimbolikusan összekötő virtuális
Atlantiszra, amely e kötet témájának középpontjában áll.
I.2.
ELMÉLETI KERET, A DOLGOZAT MÓDSZERE
ÉS FELÉPÍTÉSE
Leslie Bethell" egy korábbi írásának bevezetőjében úgy fogalmazott, hogy
munkája, melyben Brazília latin-amerikai kapcsolatainak történelmi perspek¬
tíváját kívánja felvázolni, részben az eszmetörténet, részben pedig a nemzet¬
közi kapcsolatok története körébe tartozik. Néhány évvel később Anderle
Ádám így írt egykori mesterére emlékezve, annak Nématalföld aranykora
című munkája kapcsán: , Wittman professzor itt adott mintát arról, hogyan is
képzeli a totális történelem fogalmát: arányosan, kiegyensúlyozottan és érdek¬
feszítően tudta szintezisbe gyürni a gazdasäg-külgazdasäg, a politika-külpo¬
litika, a társadalom és a kultúra történetét." Valamivel később pedig hozzáfűzi,
hogy Wittman , sui generis egyetemes történeti problémákkal foglalkozott
csupán." ! Hasonló megközelítésre törekedtem magam is a nemzetközi és
hazai példák nyomán, nemcsak azért, mert a Wittman Tibor által Szegeden
elindított modern magyarországi latinamerikanista-iberista iskolához soro¬
° Espelho fraterno, o Brasil e o republicanismo portugues na transigäo para o século XX
(Testvéri tükör, Brazília és a portugál republikanizmus a XX. szäzad küszöben), Lisboa, Di¬
vina Comedia Editores, 2013.
1 Brazil and ‘Latin America, Journal of Latin American Studies, no. 42. (2010), 457. http://
journals.cambridge.org (letöltes: 2010. szeptember 10.)
i Wittman Tibor a magyar térténetirdsban, Aetas, 28. évf. 1.sz. (2013), 140., 146.