Seite 21 [21]
I.1. Témaválasztás
musa között, hogy magát a lapot és alapgondolatát feltámasztotta a két dik¬
tatúra propagandahivatala, mikor közösen hívta életre az 1940-es évtizedben
a címében és tipográfiájában is nagyon hasonló Atlántico: revista luso-brasi¬
leira című folyóiratot.
Mindezt csak azért volt érdemes megjegyezni, hogy világossá váljon, a por¬
tugál-brazil viszony problémájának korszakokon átívelő jelentősége, illetve az,
hogy bár az általam középpontba állított Atlántida létezése kronologikusan egy
viszonylag szűk periódust jelöl ki, 1915 és 1920 között, azonban ez csupán egy
csomópont, amely magában hordja az időben és térben is két irányba mutató
kötődéseket. Ez a fókusz számos lehetőséget kínált ahhoz, hogy az Atlántida
tartalmára építve két ország — Brazília és Portugália — és az ő sok szempontból
egybevágó történelmi időszakuk, a két I. köztársaság általánosabb jellemzését
végezzem el a luzo-brazil közeledés kérdésén keresztül. Ebből a két ország tör¬
ténelmére párhuzamosan irányuló szemléletmódból adódhat ennek a könyvnek
legjelentősebb tudományos újdonsága, tekintve, hogy ilyen feldolgozással — ami
egyrészt rendelkezik a luzo-brazil speciális fókusszal, másrészt átfogó és a két
ország történetét együtt vizsgálja — a nemzetközi szakirodalomban nem talál¬
koztam. A magyar tudományosság számára pedig — melyhez az egyetemes tör¬
téneti témák egyes részleteinek bővebb kifejtésével, illetve a magyar vonatkozá¬
sok keresésével és beépítésével érdemes csatlakozni — kétségtelenül nóvum.
Két fiatal köztársaság egymásra rezonáló viszonyait igyekeztem tehát ebben
a dolgozatban megragadni, az I. Brazil Köztársaságét (1889-1930), mely a mo¬
dernizáció és a nacionalizmus korszakának kezdete volt a dél-amerikai országban,
és az I. Portugál Köztársaságét (1910-1926/1933), amit áthatott a regeneráció
vágya, vagyis egyfajta gazdasági, társadalmi és politikai (újjájépítési kísérleté, és
amit nagy nemzeti ügyként szintén a nacionalizmus dominált. A kettő között
kronológiai átfedés van, bár nem estek teljesen egybe, és a monarchiából a köz¬
társaságba való átmenet éppen annyi hasonló problémát hozott felszínre a , két
hazában" (ahogy a luzo-brazil gondolat hívei szerettek rájuk gondolni), mint
különbséget. Bizonyos átmenetiség is mindkettőben érzékelhető volt, ezért leg¬
inkább maga az új kormányzati rendszer volt az, ami karakteres keretbe fogta az
adott évtizedeket, még akkor is, ha — itt és ott egyaránt, bár más-más erővel —
markáns nyomot hagyott az I. világháború. A két portugál nyelvű ország törté¬
netében az elnyúló századvég (final do século, fin de siécle) és a századfordulós
(finissecular) boldog békeidé (bela época, Belle Epoque) korszakat megszakitotta
ugyan a háború, de hatásában aztán mégis ráterült az 1920-as évtizedre.
® — Belle Épogue Brazíliában, az európaival egyidőben, a paraguayi háború után (1870) kez¬
dődött.