Seite 184 [184]
182 " A MÁRTÍRIUM HOMÁLYÁBÓL
Már a sibék áttekintő történetéről szóló könyv 1986-os újrakiadása is a
fenti elgondolások mentén született meg: ebben a szerkesztők egy új, külön
fejezetet szenteltek a Nagy Nyugatra Telepítés történetének ismertetésére, ami
az 1963-as kiadásban még nem szerepelt. Ez a fejezet A Qing-dinasztiabeli
sibe nemzetisegnek az anyaorszdgért tett äldozata cimet kapta (,,Xibozu
Jianshi” Bianxiezu 1986: 40-66).
Ez a változtatás is jól jelzi, hogy a sibék , hivatalos történetének" írói
miként próbálták nemzetiségük történelmét a patriotizmus ideológiájához
igazítani. A sibe tudáselit tagjai 1989 szeptemberében még egy szimpóziu¬
mot is összehívtak (Erősítsük meg a hazafias nevelést és a nemzeti egységet
szimpózium). Ezt 1991 szeptemberében egy másik tanácskozás követte:
A sibe nemzetiség hazafias történetének szimpóziuma. Az előbbi eseményen
45, az utóbbin már 85 fő vett részt (Na — Han 2010: 618].
A jelenlévők mindkét szimpóziumon azokat a történelmi fordulópontokat
vették sorra, amelyeket felhasználhatónak véltek a sibék hazaszeretetének
bizonyítására — ami feltétele volt annak, hogy minél több, a Párt által kínált
jogot és lehetőséget kivívhassanak maguknak. Így került szóba a sibéknek
az 1911-es forradalomban való részvétele (lásd Ma 1994: 175]. Ugyancsak
kiemelték az északkeleti sibéknek a , hazaszerető erőkhöz" való csatlakozá¬
sát a japán megszállás idején, továbbá a xinjiangi sibéknek a Három Terület
Forradalmában való bátor helytállását." Mégis, egyetlen olyan esemény sem
volt, ami olyan kitüntetett figyelmet kapott volna, mint a Nagy Nyugatra
Telepítés.
Ezen esemény hazafias tettként való értelmezésének bizonyságaként szá¬
mos történelmi mozzanat kapott hangsúlyt. Ezek közé tartozott a xinjiangi
sibék szerepe Ili földjének , magtárrá" változtatásában, az ország nyugati
határvédelmének kiépítésében?" és az ország védelmében való helytállásá¬
ban." A legfontosabb az érvek sorában azonban annak a ténynek a hangsú¬
207 Az ún. Három Terület Forradalmában a sibék lovas osztagai a Kínai Kommunista Párt
oldalán szálltak harcba. Az akkor elesett 34 sibe hőst ma a nemzeti hősök sorában tartják
számon. A Három Terület Forradalmáról bővebben lásd Benson 1989; Dimulati 2008:
10-11; Ji 2004: 57-63; Ha 1997. ,
A rendelkezésre álló források szerint a sibék a 19. század elején már 78 700 munál (1 mu — 7
1 + . er aan ve. ae e
7 hektár) is nagyobb területű földet műveltek meg. A legfontosabb termesztett növények közé
*Fartozott a búza, a kukorica, az árpa, a köles, a napraforgó és a dohány. De mindezek
mellett az állattenyésztés és a kertgazdálkodás is példaértékű volt (Dimulati 2008: 15].
Habär az Ili térségében felállított katonai táborok közül csak egy viselte a sibe tábor nevet,
a sibe katonák több táborban is teljesítettek szolgálatot. Így például miután a szolon tábort
fertőző betegségek tizedelték meg, kétszer is — előbb 1798-ban, majd 1834-ben - sibéket
rendeltek a táborba szolgálatra (Dimulati 2008: 8]. A sibe tudáselit mindebben a sibék
megbízhatóságának a példáját látja.
A sibe tudáselit idesorolja az 1860-as évekbeli oroszországi konfliktust, amely 1882-re
rendeződött [lásd Dimulati 2008: 8-9], továbbá a sibék részvételét mindazon zavargások
letörésében, amelyekre Xinjiang déli vidékén került sor az 1800-as években (Guo 2005:
357-302).
20
we
20
©
210