IV. METAMORFÓZIS A PATRIOTIZMUS JEGYÉBEN ? 181
a sibék által mára szent helyként tisztelt Gaxian-barlang?" vagy az egyszar¬
vú, szárnyas , lény", 9" amelyek az 1980-as évek óta a legkülönfélébb tárgyi
hordozókon jelennek meg. 2010-ben ez utóbbit láttam magam is a Sibe Ősök
Templomában, az ősöknek felállított oltár mögött, dombormű formájában.
Az elmélet elterjedése véleményem szerint a , hivatalos" történelem íróinak
és a sibe tudáselit együttműködésének köszönhető. Han Oikun visszaemlé¬
kezései is alátámasztják, hogy a sibe tudáselit Xiao Fuval együttműködve, a
kutatási eredményeket egymással megosztva igyekezett bizonyítékot találni
a xianbei eredetre (lásd pl. Na — Han 2010: 21-22). Az elmélet elfogadtatásá¬
nak lehetőségét pedig éppen a közösen , felfedezett" mandzsu nyelvű sztélé
szövegértelmezésének az 1980-as években meginduló régészeti ásatások
eredményeihez való igazítása hozta meg számukra. A sibe tudáselit ugyanis a
sztélén a sibék , őshazájaként" feltüntetett vidéket azonosnak vélte a xianbeiek
öshazäjäval. Han Qikun az általa 1987-ben írt családfakönyv Új bevezető a
Hashihuli nemzetség családfájához című részében?" sem véletlenül sejteti:
családjának története is valójában egy újabb mozaik a sibe őseredet kérdé¬
sének megoldásához. A családfába utólag beleírt állítás pedig, hogy a sibék
az ősi xianbeiek leszármazottai, Xiao Fu segédletével került be a könyvbe
(Han 2005: 223].
Ne higgyük azonban, hogy a xianbeiektől való származtatás eredete a
nép körében széles körben elterjedt lett volna. Jól példázza ezt az a fentebb
ismertetett kérelem, amit a sibe tudáselit a kormányzathoz nyújtott be többek
között annak érdekében, hogy a sibék történelmét, ha máshol nem, legalább
kädereik körében ismertté tehesse. Erre példa Ji Oing egy jóval később, 2004¬
ben publikált tanulmánya is, ami a Tanuljuk a xianbei és a sibe történelmet
címen látott napvilágot (Ji 2004: 10-33]. A szerző itt, ebben az írásában fogal¬
mazza meg azt is, hogy a történelem feltárására irányuló munkájának legfőbb
feladatát az individuumok és az állam igényeinek összeegyeztetésében látja:
A történelem elmondja nekünk: mind a sibe nemzetiség délre vándorlása,
mind pedig nyugatra vándorlása jó, mindkettőre [azert került sor], mert az
országnak szüksége volt rájuk. [...] A sibe nemzetiség történelmében az
anyaország iránti lojalitás a fő vezérfonal, gyermekeinknek, unokáinknak,
utódainknak sosem szabad feledniük a hazaszeretet e lelkületét, ez a mi
nemzetiségtink sorsdnak vezérfonala. (Ji 2004: 33) (lasd 3/34. sz. melléklet)
204 A barlang a mai Orocsen Nemzetiségi Autonóm Zászló Alihe Járásában található; a
kulturális forradalom utáni felfedezése óta tárgya és eszköze a xianbei eredetmítosz
igazolására irányuló kutatásoknak.
A szóban forgó egyszarvú, szárnyas lényt ábrázoló tárgyakat 1980-1981-ben, a mai Jilin
tartománybeli Laoheshen falu határában fellelt temetőben folytatott ásatások során
tárták fel. A kínai tudósok a temetőt a xianbei leletek közé sorolják.
106 Lásd e kötet 165. oldalát.