Oldal 182 [182]
OCR
180 ¢ A MARTiRIUM HOMALYABOL identitáshoz" való igazodás elméletében fogalmaznak meg. Ennek értelmében az egységesített soknemzetiségű kínai állam legfőbb , építőkövei" maguk a nemzeti kisebbségek: az ő nemzeti egységbe olvasztásuk a Párt hatalmának legfőbb feltétele, amelyhez a kulcsot az immáron , hazaszerető történelem" megírása adja. Az 1980-as évek elején Xiao Fu ilyen ideológiai-politikai körülmények között tért vissza északkeletre, hogy folytassa a sibe történelem rekonstruálására irányuló munkáját. Han Oikun visszaemlékezéseiből tudni lehet, hogy az adatgyűjtés ekkor is a sibe tudáselittel való szoros együttműködés keretében folyt (Na — Han 2010: 21-22). A sibek rövid történetének megírásával kapcsolatban pedig két olyan kérdés került az előtérbe, amelynek megválaszolása valójában mind a mai napig várat magára: a sibe nép eredetének és vele egyetemben a sibe népnév etimológiájának a kérdése. Ezen belül is a legfontosabb kérdésnek az bizonyult, hogy a sibék vajon a xianbeiek!? vagy a mandzsuk őseiként számon tartott dzsürcsik leszärmazottai-e. Anélkül, hogy magam állást foglalnék ebben a kérdésben," annyit tartok fontosnak kiemelni, hogy 1988-ra már legkevesebb nyolc, az adott kérdésre vonatkozó, nagyobb lélegzetű tanulmány látott napvilágot.?"! Ezek az írások meglehetősen sok ponton ellentmondásban állnak egymással, olyannyira, hogy még az sem világos: a bennük megfogalmazott elméleteket pontosan mire alapozva állították fel.?92 A lényeg mégiscsak az, hogy a sibe tudáselit kör&ben a xianbeiektöl, azon belül is a topáktóL"? való leszármazás elmélete vált viszonylag széles körben elfogadottá. Ez az elmélet hozta létre a szimbólumoknak azt a készletét is, ami sokban hozzájárult a sibe tudáselit , nemzetépítési" törekvéseinek minél szélesebb körben való elfogadtatásához. Ezek közé a szimbólumok közé tartozik 19 A mai Kelet-Mongólia és Mandzsúria vidékén élt nomád nép, amely döntő szerepet játszott Kína történelmének alakulásában (Gernet 1996: 190]. 40 A kérdés megvitatása megkívánná a vonatkozó szakirodalom részletes ismertetését, ami messze meghaladná munkám célját és kereteit. E kérdés megválaszolása amúgy is a történészek, nem pedig az antropológusok feladata. Számomra itt és most annak érzékeltetése bőven elegendő, hogy az adott kérdés a sibe történelem megrajzolásának kiemelkedően fontos részét képezte és képezi máig is. Lásd: (1) Zhao 1980; (2) He 1981; (3) Bai 1986; (4) , Xibozu Jianshi" Bianxiezu 1986; (5) Xu — Ma 1986; (6) Wuzhala — Cao 1986; Mi 1986 és Ying 1988. Az itt felsorolt tanulmányok tartalmáról He Ling és Tong Keli sibe nemzetiségű kutatók közösen írt munkájukban nyitnak vität (He - Tong 2011b: 45-52). Ezt a kérdést a sibe , tudományos" történelem megírásáért felelős Zhao Zhigiang is elemzi. Szerinte a legfőbb probléma az, hogy a sibe történelem megírását vállaló kutatók többsége másodlagos forrásanyagokból dolgozott (Zhao 2008b: 4-7). Más, az adott kérdéskört vizsgáló vagy érintő tanulmányok a sibe eredettörténet megrajzolásában egyértelműen politikai indokokat velnek felfedezni (läsd pl. Zikmundova 2013: 11) — de hogy mik is ezek az indokok, megválaszolatlanul hagyják. 203 A xianbeiekhez tartozó topák az Északi Wei-királyság (i. sz. 386-534) megalapítói. 20 20: D
