Oldal 178 [178]
OCR
176 + A MÁRTÍRIUM HOMÁLYÁBÓL ellenére is, hogy tudták és okkal féltek tőle: a környezetükben élő más nemzetiségek rossz szemmel nézhetik a kulturális forradalom idején üldözött ,négy régihez" fűződő kötődéseiket. A fenti tanácskozás eredményeként azonban mégiscsak megszületett az a beadvány, amely öt pontba összefoglalva adta elő a résztvevőknek a kormányzattal szemben támasztott igényeit és javaslatait: (1) Kérték, hogy a kormányzat segítse elő az elmaradt vidékek fejlesztését és az ott nehéz körülmények között élő emberek életszínvonalának javítását. (2) Indítványozták, hogy a kormány állítson fel egy sibe , missziót", ami a xinjiangi Chabuchaer Sibe Autonóm Járásba látogatna. Az expressis verbis megfogalmazott célok szerint e misszió célja a rokoni szálak felkutatása, az anyaország határát védő szolgálat tanulmányozása, továbbá a sibe hagyományok felvirágoztatása lett volna. (3) Kérvényezték, hogy Xinglongtai és Huangjia kommunákat nyilvánítsák sibe falunak, azaz autonóm körzetnek." E kérvény alapjául az szolgált, hogy az ott élő sibék lélekszáma meghaladta a lakosság 2090-át, ami a Párt nemzetiségi autonómia törvénye alapján lehetőséget ad az adott közigazgatási egység autonóm közrzetté nyilvánítására. (4) A parasztok és a falusi káderek sibe történelemben való szegényes jártasságára való tekintettel reményüket fejezték ki, hogy a kormányzat lehetővé teszi egy, a sibe nemzetiségről szóló könyv megírását és terjesztését a káderek között. (5) Végezetül együttműködést vártak a kormánytól az oktatás fejlesztésével kapcsolatban. (Na — Han 2010: 2.4) E beadványban feltűnő módon keverednek egymással a falusi szegénység felszámolását és a modernizációt célzó gazdasági-vidékfejlesztési, illetve a sibe etnikus nacionalizmus igényeit kielégítő kérések — igazolva mindazt, amit fentebb már a változó ideológiai-politikai keretek és az azokhoz alkalmazkodó etnikus nacionalista törekvések viszonyáról kifejtettem. Az első pont nyilvánvalóan az elvárt ideológiákhoz alkalmazkodás bizonyítéka és egyben, természetesen, saját jól felfogott létérdekeik képviselete. A második, harmadik és negyedik pont minden kétségen kívül a sibe etnikus nacionalizmus céljait tükrözi. Az ötödik pont pedig valójában átmenet a két cél között: az előbbin keresztül az utóbbi kielégítését (is) szolgálta. Az öt pontból tehát valójában három (2-4.), sőt — ha ideszámítjuk az ötödik pontot is — négy a sibe tudáselitet ekkoriban leginkább foglalkoztató problémák első megfogalmazása, s mint ilyen, valójában az etnikus nacionalista célok egyik első politikai manifesztációjának, mi több, manifesztumának tekinthető! 15 Előbbi 1983-ban, utóbbi 1984-ben nyerte el a kért címet.
