Oldal 177 [177]
IV. METAMORFÖZIS A PATRIOTIZMUS JEGYEBEN ® 175
Törekvéseik érvényre juttatásában kulcsfontosságú jelentőséggel bírt a
Kínai Kommunista Párt 11. kongresszusának 3. plenáris ülése, amelyre
1978. december 18-22. között került sor Pekingben. Ez a plenáris ülés a
politikai élet fordulópontja volt: a Párt vezetői ezen az ülésen fogadták el
Teng Hsziao-ping realista politikai irányvonalát, a figyelem középpontjába a
gazdasági építőmunkát helyezve. A kommunarendszert felszámolták, a Nagy
Proletár Kulturális Forradalmat pedig hivatalos dokumentumokban ítélték
el (Polonyi 1994: 244—245]. A , reform és nyitás" politikája sok szempontból
egy új korszak kezdetét jelezte.
Evvel összefüggésben Shenyangban, másfél évvel e plenáris ülés után, 1980
márciusában, összehívták a falusi sibe káderek tanácskozását. Az összejövete¬
len összesen 32-en jelentek meg. A résztvevők között volt az eddigiekben már
gyakran hivatkozott Han Qikun is, aki így emlékezett vissza e tanácskozásra:
Hogy mikent szabaditsuk fel gondolkodäsunkat, [hogyan vegezzük] a
reformot és a nyitäst, [mikent] fejlesszük a mezögazdasägi termelést,
es vele együtt [mikent] segitsük elö az ipart és az dllattenyésztést, |...]
[mindannyiunkat] nagyon Erdekelt. A Központi Bizottsäg harmadik ple¬
náris ülése óta eltelt két-három év fáradságos munkájának köszönhetően
máris négy gyárat [...] alapítottak; az éves bevétel 300 000 yuan lett, ami
ötszöröse a mezőgazdasági bevételnek, [...] a falvak útjait kijavították,
a gödrökből halastavak lettek, a falvak kinézete igencsak megváltozott.
A gyűlésen részt vevő káderekkel együtt ugyancsak nagy érdeklődést mu¬
tattunk [...] a családfák és a kultúra megőrzésének módja iránt. A , Családi
Kutatások Csoportja" név alatt újraírták a családfákat. Miért kellett ezt a
nevet használni? Mert voltak, akik azt mondták, hogy ez éppen a , négy
régi"-hez való visszatérés; a sibe emberek családfák és kultúra megőrzése
iránti vágyát és buzgóságát vélték mindebben felfedezni. [lásd 3/31. sz.
melléklet)
A fenti szövegrészletet olvasva azonnal szembe ötlik, hogy milyen bizonyta¬
lanság és kiszámíthatatlanság jellemezte a változó ideológiák következtében a
közösségek mindennapjait és vele egyetemben a sibe tudáselit tevékenységét
is. A kulturális forradalom elmúltával emberfeletti erőfeszítéseket kellett
tennie a falusi lakosságnak. A modernizáció jegyében elvárták tőlük saját
lakóközösségük fejlesztését, ugyanakkor a városba irányuló belső migráció
következtében ugrásszerűen megnövekedett városi lakosság élelemmel való
ellátása is a nyakukba szakadt feladatként. Az ősi szokásokról való lemondás
kívánalma pedig továbbra is érvényben maradt.
És mégis, mint az a fenti szövegrészletből is kitetszik: a sibéket — bár
igyekeztek megfelelni mindezen elvárásoknak -, akkor, ott, északkeleten, a
kínai nemzeti egységbe való olvadás kívánalmának dacára is, még mindig a
leszármazás és az ősökre vonatkozó tudás foglalkoztatta leginkább! Annak