Page 145 [145]
III. , NINCSEN NEMZET TÖRTÉNELEM NÉLKÜL,
NINCSEN CSALÁD CSALÁDFA NÉLKÜL"
Han Oikun , családfa-egyesítő" története és a sibe etnikus
nacionalizmus személyes emlékezésben rejlő ereje
Akkor, amikor a sibe térténelem (re)konstrudldsa — és azzal egyiitt a Taiping
templom történetének feltárása — megkezdődött, a sibék 1764-ben egymástól
elszakított két nagy csoportja már hivatalosan is Kína nemzeti kisebbségei
között volt nyilvántartva. Az 1953-—-54-es népszámlálási adatokból ugyan¬
akkor tudni lehet, hogy az akkor nyilvántartott, mintegy 19 000 főnyi sibék
döntő többségükben a Xinjiang Ujgur Autonóm Területen belül éltek; a
Mandzsúriában élő sibék ennek a számnak csupán a töredékét tettét ki.
Közülük is a legnagyobb lélekszámú, mintegy 6000 fős közösséget Liaoning
tartományban számolták össze. Ott, ahol a Taiping templom felépült, és
ahol a sibe identitástudat a mandzsúriai sibékre gyakorolt nyomás dacára
is viszonylag töretlen maradt - legalábbis más, az északkeleten élő sibe cso¬
portokhoz képest. A Hashüri nemzetség shenyangi ágából való az 1950-es
években megformálódó sibe tudáselit egyik kiemelkedő személyisége, Han
Oikun is. Az a tanárember, aki 1959-ben maga is találkozott a Chabucha’er
Sibe Autonóm Járásból Shenyangba látogató küldöttséggel, továbbá tanúja
és részese volt a Taiping templom , felfedezésének". Az ő keze nyomán
formálódott A shenyangi sibék krónikája című, 1988-ban kiadott könyv is,
amely a Taiping templomot végérvényesen és visszavonhatatlanul a Sibe
Ősök Templomaként nevezte meg. Han Oikun ekkor már nagy hírnévnek
örvendett a sibék körében. Hírnevét a nemzetségén belül őrzött családfáknak
köszönhette, amelyeken — egészen az új évezred elejéig — először sikerült
kimutatni egy egykoron egymástól elszakított nemzetség együvé tartozását.
Han Oikun a történetet, amely — az ő szavaival élve — nemzetségének , csa¬
ládfa-egyesítését" mesélte el, a Nagy Proletár Kulturális Forradalmat követően
papírra is vetette, története pedig meglehetősen nagy hatást gyakorolt a sibék
egymástól elszakított két nagy csoportjának nemzetségeire. Bár közvetlen
módon nem bizonyítható, Han Oikun , családfa-egyesítő" történetének nagy
szerepe lehetett abban is, hogy számos északkeleten élő, de hivatalosan a
hanok vagy a mandzsuk közé sorolt nemzetséget a saját, sibe , gyökereihez"
való visszatérésre sarkalljon. Munkám harmadik fejezetében visszatérek hát
a családfáknak mint az ősöktől őrzött tudás tárgyi hordozóinak kérdéséhez,
és Han Oikun , családfa-egyesítő" történetén keresztül mutatom be, hogy
miben is áll a sibe etnikus nacionalizmusnak a személyes emlékezés erejében
rejlő érzelmi és tudásbeli alapja.