Oldal 119 [119]
II. TEMPLOM TEMPLOMNAK ÁRNYÉKA ® 117
nemzetségi történetet és annak emlékét, hogy Shenyang városban van az
ősök temploma, a Taiping templom (Na — Han 2.010: 11).
E történettel kapcsolatban több kérdés is felmerül: vajon akkor, amikor
Heye’er Lili édesapja a Taiping templomban jart, mar nem szolgalt ott egyet¬
len láma sem, aki segíthetett volna a sztélé szövegének lefordításában? Ezért
kellett egy másik templom lámájához segítségül fordulni? Milyen jellegű
volt továbbá az a kapcsolat, amely a Taiping templomot a Falun templom¬
hoz fűzte? És az édesapa idején hogyan nevezhették a templomot: Taiping
templomnak vagy Sibe Ősök Templomának - netán a két név csupán az
etnikus nacionalista térekvések kévetkezményeként, Heye’er Lili emléke¬
zetében forrt egybe?
Ez csupán néhány kérdés, amit a fenti történet 2010-es közlése felvet
és megválaszolatlanul hagy. A kérdések száma pedig csak tovább nő, ha a
feljegyzést összevetjük annak egy korábbi, 1988-as változatával. Ez utóbbi
szerint ugyanis amikor 1956 tájékán" Xinjiangból sibe nemzetiségű diákok
érkeztek az egykori Shenyangi Közlekedési Iskolába tanulni, akkor Heyeer
Lili — emlékezvén felmenői azon kívánságára, hogy a templom sztéléjének
szövegét lefordítsák kínaira — megkérte ezeket a diákokat, hogy menjenek
el a templomhoz, és másolják, valamint fordítsák le annak mandzsu nyelvű
sztéléjét (Shenyangshi Minwei Minzu Zhi Bianzuan Bangongshi (szerk.)
1988: 322). Itt azonban a Falun templomról, az ott szolgáló lámáról és a
Taiping templom kertjében álló sztéléről készített első, korai fordításról még
nem esik szó. Vajon ezek is csak későbbi betoldás eredményeként kerültek
be a Heye’er Lili visszaemlékezéseit (is) kézl6 2010-es kiadvanyba? Vagy a
visszaemlékezések 1988-as közlésekor csak egyszerűen nem tartották fon¬
tosnak mindezek publikálását?
Mindenesetre annyi bizonyosan tudható, hogy a Taiping templom akkor,
amikor a fent említett diákok Shenyangban tanultak, már nem működött
templomként: 1951 és 1953 között a Beishi Oktatási Hivatal használta ok¬
tatási célokra, majd 1955-től járműalkatrész-gyártó telephelyként üzemelt
(Shenyangshi Minwei Minzu Zhi Bianzuan Bangongshi [szerk.] 1988: 321).
Nem feledhető tény, hogy ez már az az időszak volt a Kínai Népköztársaság
történelmében, amikor is — a minél gyorsabb fejlődés reményében — ember¬
feletti erőfeszítések történtek a nehézipar fejlesztésére. Azt pedig, hogy a
templom kertjében őrzött mandzsu nyelvű sztélé már a sibék 1956-os kap¬
csolatfelvételekor a formálódó sibe tudáselit érdeklődésének középpontjába
került volna, Heye’er Lili feljegyzésein kívül más nem bizonyítja. Még Han
OCikun egykori tanárember visszaemlékezései sem, aki egészen 2010-ben
bekövetkezett haláláig kulcsfontosságú szerepet töltött be a sibe tudáselit
etnikus nacionalista törekvéseinek kialakításában, és akinek visszaemléke¬
zései 1956-ba vezetnek vissza.
§5 A 2010-es közzététel szerint 1957-ben (Na - Han 2010: 11).