Oldal 118 [118]
OCR
116 " A MÁRTÍRIUM HOMÁLYÁBÓL A feljegyzések közül mindenekelőtt egy Heye’er Lili nevű mérnökember és egykori gyárvezető memoárjait kell említenem. A tőle idézett, több különböző kiadványban megjelentetett visszaemlékezéseket már csak azért sem könnyű feladat nyomon követni, mert neve több formában is megőrződött. Neve eredetileg ugyanis He Xilin volt, de ő ezt a kulturális forradalom idején Lilire változtatta. Az 1980-as években közzétett feljegyzésekben (lásd pl. Shenyangshi Minwei Minzu Zhi Bianzuan Bangongshi [szerk.] 1988: 32.2) ezen a néven szerepel, ám a He családnév feltüntetése nélkül. A későbbi publikációkban azonban már nemcsak hogy visszavette a nevet, hanem egyenesen annak eredeti, mandzsu/ssibe nyelvű, kínai hangalaki átírással feltüntetett formáját, a Heye’ert hasznälta (läsd pl. Na - Han 2010: 11) — sok mas sibe értelmiségivel egyetemben, akik a sibe etnikus nacionalizmus kiteljesedésével parhuzamosan visszavették eredeti, mandzsu/sibe neviiket. Heye’er Lili a munkám szempontjából legfontosabb visszaemlékezései egészen az 1930-as évek elejéig nyúlnak vissza; azokba az időkbe, amikor édesapja a japán megszállás miatt hazatért szülőföldjére, a mai Shenyangba, és hozzákezdett nemzetsége családfájának rekonstruálásához. Ez a megjegyzés már önmagában is sokat mond, hiszen arról tanúskodik, hogy az utolsó császári dinasztia bukását követő zűrzavaros időkben a mandzsúriai sibék hogyan, milyen módon keresték identitásuk megrajzolásának lehetőségeit, és hogy az énkép megőrzésében a családfáknak valóban fontos szerep jutott. Mivel azonban a Heyefer nemzetség történetét és a nemzetségi tagok leszármazási rendjét magába foglaló iratok az 1900-as évek elején, a boxerlázadás idején megsemmisültek, Heyever Lili édesapjának nem volt más választása, mint hogy a családfát újraírja. Ehhez, újabb és újabb adatokhoz való hozzájutás reményében, sorjában kereste fel a nemzetségén belüli öregembereket. Kutatásai során jutott el a Taiping templomhoz is (Na — Han 2010: 11). Akkortájt, Heye’er Lili visszaemlékezései szerint, a Taiping templom - ahogyan a róla szóló, fentebb közölt történetben is láttuk — igen szoros kapcsolatot ápolt az északi Falun templommal; az ott szolgáló lámák egyike maga is Heye’er Lili nemzetségéhez tartozott.** Ez a láma volt az, aki az akkor mandzsu nyelven már nem tudó édesapa számára egy, a Taiping templomban látott mandzsu nyelvű sztélét - amelynek a tükörforditäsät tartalmazó kínai párja már nem volt fellelhető — lefordított kínaira, és akinek segítségével így elkészülhetett az újraírt családfa , előszava". Ez utóbbiban a nemzetség történetét a mandzsu nyelvű sztélé feljegyzései alapján (relkonstruálták. És bár ez a családfa is odaveszett a Nagy Proletár Kulturális Forradalom idején, Heye’er Lili — édesapja kutatásainak köszönhetően — soha nem felejtette el a Taiping templomban fellelt sztélé alapján újraírt 84 A láma teljes nevét nem jegyezték fel, csak annyit lehet tudni, hogy maga is a He családnevet viselte.
