Oldal 115 [115]
OCR
II. TEMPLOM TEMPLOMNAK ÁRNYÉKA + 113 csarnokban felállított tábla tanúsága szerint — a sibék őseinek állított oltárt szemlélem a Sibe Ősök Templomában. Később, kutatásaim előrehaladtával azonban mindaz, amit első ottjártamkor láttam, megkérdőjeleződni látszódott. Minél jobban elmerültem ugyanis kutatásaimban, annál több értelmezésre leltem a tekintetben, hogy a templom miként, pontosabban fogalmazva milyen név alatt épülhetett fel. E tekintetben a fentebb közölt történet sem jelentett többet, mint lehetőséget egy újabb értelmezésre. Mindez újfent a halott ősök kultikus tiszteletére, azon belül is az ősöknek bemutatott áldozat módozatainak vizsgálatára irányította figyelmemet (lásd pl. Feuerwerker 1976; Keightley 1999; P. Szabó 2003]. Az ősöknek bemutatott áldozás különböző formáit ugyanis a Mandzsu Birodalom császáraival együtt mindazon népek (is) gyakorolták, amelyek a nyolczászlós hadseregen belül szolgálták a mandzsu császárokat. Anélkül, hogy itt és most az áldozás módjait részletesen ismertetni kívánnám, 9 annyit tartok fontosnak kiemelni: ősök templomát eredetileg csakis patrilineáris leszármazási csoportok emelhettek a célból, hogy elhelyezzék benne őseik lélek-tábláit. Éppen ezért a kérdés, hogy a sibék esetében hogyan értelmezhető és legfőképp miként legitimálható egy egész nép közös őseinek szentelt , ősök temploma", amely ráadásul — a történelmi forrásanyagok tanúsága szerint — eredetileg tibeti/ mongol buddhista templomként épült fel, mintegy magától adódik. Ez egyben az a kérdés, amely az idő előrehaladtával mind nagyobb hangsúlyt kapott a sibe etnikus nacionalizmus folyamatán belül is, mígnem a Nagy Proletár Kulturális Forradalom után megválaszolása mindennél fontosabb lett a sibe tudáselit számára. Emiatt az ő — templomra vonatkozó — kerdesfeltevéseik és az azokra adott válaszok mentén érdemes haladnom nekem is, hogy bemutassam: a templom történetének (re)konstruäläsa milyen szerepet töltött be a sibe etnikus nacionalista törekvések érvényre juttatásában. Ezzel összefüggésben szemügyre veszem a felettébb törékeny alapokon nyugvó múltról való emlékezet , életre hívásának" folyamatát, ami a sibék (relkonstruált történelmének sajátos értelmezése alapján formálta társadalmi identitástudatu kat. A folyamat feltárása során elsődlegesen annak bemutatására törekszem, hogy a formálódó múltképet miként táplálta a történelmi diszkontinuitás (vö. Gillis 1994; Koselleck 1999] és a felejtés, sőt a történelmi tévedés mentális aktusa, amely Ernest Renan szavaival élve alapvető tényező a nemzetek kialakulásának folyamatában (Renan 1992]. Ez az első lépés annak megértéséhez, hogy a Nagy Nyugatra Telepítés miként és miért vált kulcsfontosságú eszközzé a sibe tudáselit kezében céljai elérése érdekében. #0 A Oing-császárok és családtagjaik ősöknek bemutatott áldozatának magánjellegű és nyilvános gyakorlatáról részletes összefoglalást ad pl. Rawski 1998: 285—294. Az ősöknek bemutatott áldozat nép között élő gyakorlatáról, az áldozatbemutatás mandzsuk és han kínaiak között meglévő különbségeiről lásd pl. Yan 1996: 33.
