Oldal 112 [112]
110 " A MÁRTÍRIUM HOMÁLYÁBÓL
csoport" munkássága nyomán - a Sibe Ősök Templomának létébe vetett hit
lassanként felülírta a Taiping templomról szóló történeti forrásmunkákat.
Mintha csak az egyik templom a másik árnyékából formálódott volna.
Egy történet szerint valamikor régen, a Oing-dinasztia császára, Huang
Taiji (1627-1635; 1636-1643) uralkodásának idején, élt egy sibe katona, aki
csatáról csatára tanúbizonyságát tette bátorságának. Ám amikor elérkezett
a katonák előléptetésének ideje, őt magát kirekesztették a jutalmazottak
közül; felháborodásában ott hagyta posztját, és hazatért, ahol a történtek
lassanként felemésztették az életét. Halála után a fia, visszautasítva a csá¬
szári udvar utólagosan felkínált jutalmát, a birodalom fővárosának Falun
templomába vonult, és letette szerzetesi fogadalmát. Majd felhívást intézett
az ott élő sibékhez, hogy pénzt gyűjtvén, építsék fel a Sibe Ősök Templomát,
és nevezzék el azt Taiping templomnak.
Ez a történet, hivatkozások és magyarázatok nélkül, A kínai sibe emberek
című könyvben látott napvilágot (Na — Han 2010: 105-106], abban a két¬
kötetes műben, amely summáját adja a sibék történelméről és kultúrájáról
írt valamennyi, az önképüket mindmáig meghatározó munkának, illetve
az etnikus nacionalista törekvésekben fontos szerepet játszó sibék vissza¬
emlékezéseinek. Ezeknek a visszaemlékezéseknek és a visszaemlékezések
során megidézett történeteknek legfőbb jellemzőjük, hogy bennük múlt és
jelen elválaszthatatlanul összefonódik. Mint a fenti történetben is, amely egy
templom felépítését meséli el, anélkül hogy tudnánk: mi belőle a , valóság",
és mi az, amit e , valósághoz" az utókor fűzött hozzá. Hiszen — hivatkozás
hiányában - még azt sem tudjuk, hogy az a forrás, amely alapján e történetet
felidézték, mikor íródott; ha beszélhetünk egyáltalán írott forrásról. Mint
ahogyan azt sem lehet tudni, hogy az adott forrás milyen néven nevezte meg
valójában a templomot: Sibe Ősök Templomaként, Taiping templomként,
netán mind a kettőn?
Csupán annyi bizonyos, hogy e történet Mukden városába vezeti vissza
olvasóját; ?" azokba az időkbe, amikor a Mandzsu Birodalom egykori és első
fővárosában"? sorjában épültek fel a birodalom hatalmát jelképező tibeti/
mongol buddhista templomok. A mandzsu császárok számára tudniillik a
tibeti/mongol buddhizmus patronäläsa hatalmuk legitimäläsänak eszköze
volt: kulcs ahhoz, hogy hatalmukat kiterjesszék és elfogadtassák mind Belsö¬
Ázsia, mind a birodalmuk északkeleti területein élő népek fölött.
A fenti történetben is megjelenő Huang Taiji császár legjelentősebb lé¬
pése a tibetimongol buddhizmus felé a Mahakala-kultusz" adoptálása volt
? A mai Shenyang várost 1634-től nevezték hivatalosan Shengjingnek, mandzsu nevén
Mukdennek.
73 A mandzsuk birodalmuk fővárosának 1644-ben Pekinget tették meg.
5 A tibeti buddhizmuson belül Mahakala a buddhista Tan védelmezője, a haragvó istenségek
egyike.