Oldal 101 [101]
OCR
I. NEMZETEN INNEN, NEMZETSÉGEN TÚL ® 99 Zet együtt teremtette a hatalmas anyaországot, amely egységének megőrzése az állam legmagasabb rendű érdeke (Deng [2012]). Az anyaországgal való azonosulás pedig — a vonatkozó propaganda szerint — nem más, mint valamennyi nemzeti kisebbség egyazon országon belüli történelmi azonosságvállalása (Sun 2012]. A , második identitás" a kínai nemzettel való azonosulás. Ez a Párt propagandája szerint annak tudatosítása, hogy Kína valamennyi nemzetisége a kínai nemzet nagy családjának tagja. A , masodik identitäsröl” megfogalmazott elképzelések szerint az ősi Kína határvidékén belül élő népek a kínai nemzet forrásai, akik történelmükön keresztül fűzik össze az egyének és a nemzet sorsát (Sun 2012). A kommunista rezsim az államról és a nemzetről alkotott ideológiájában tehát élesen elkülöníti egymástól e két képződményt. Ám amíg a nemzet valamiféle természet adta jelenségként tűnik fel (vö. Altermatt 2000: 48-49), addig vele szemben, tőle élesen elválasztva áll a mesterségesen kiépülő állam. Holott - ahogyan arra a fenti sorok is utalnak — a Párt ideológusai a nemzeti kisebbségek kultúrájának és történelmének mozaikjából , mesterségesen" válogatják ki és értelmezik újra a nemzeti érzület életre keltéséhez szükséges elemeket is (vö. Eriksen 1993: 119-118).% Ezzel párhuzamosan a Párt ideológusai a nemzeti egység megvalósításának kulcsát egyértelműen az államban jelölik meg, amely a lokalitását és/vagy kultúráját tekintve elkülönített, de születésüknél fogva a kínai nemzethez tartozó, szétszóródott közösségeket a politikai civilizálás révén egyesítheti — és kontrollalhatja. Ennek fényében érthető, hogy a kommunista rezsim propagandájában az állammal való azonosulás miért a nemzeti egység megteremtésének legalapvetőbb elemeként jelenik meg; míg a kínai nemzettel való azonosulás a Párt ideológusai szerint csak ebben az alapban gyökerezhet (Sun 2012). A sibe etnikus nacionalizmus kereteinek megértése szempontjából mindez azért bír különös jelentőséggel, mert — mint láttuk - a kommunista politikai-hatalmi elit számára a legfontosabb mégiscsak az, hogy az állam törvényei valamennyi nemzeti kisebbség lakta területen elfogadottá váljanak. Csakhogy a hivatalos irányelvek szerint mindeközben meg kell adni a lehetőséget a lokális nemzetiségi) kultúra megőrzésére is (vö. Chang 2010: 19]. A kisnemzetiségi káderek kinevelése is éppen azt a célt szolgálta már a 65 A nemzet és az állam azonosíthatóságának kérdése hosszú időn keresztül vita tárgyát képezte az antropológiai szakirodalomban. Mára elfogadottá vált az a nézet, amely szerint a nemzet mint a szociokulturális szerveződés alapelve vagy mint kulturális fogalom élesen elválasztható az államtól. A Kínai Kommunista Párt fenti propagandájában is ez az elmélet látszik igazolódni. A vitát közvetve vagy közvetlenül érintő elméleteket lásd pl. Geertz 1963; Kohn 1967; Tivey 1981; Anderson 1983; Smith 1992. 66 Az állami és a nemzeti identitásformák politikai meghatározottságának kérdéséhez fontos támpontot nyújthat még pl. Brubaker 1992; Breuilly 1996.
