Oldal 100 [100]
OCR
98 ® A MÄRTIRIUM HOMALYÄBÖL kínai nemzettel, a kínai kultúrával és a sajátosan kínai színezetű szocialista úttal való azonosulás megfogalmazása. 2.1.1. A , négy identitás" A ,négy identitás" tudatosításának a kínai nemzeti egység megteremtését elősegítő szerepére Hu Csin-tao mutatott rá, foglalatát adva a marxizmus államra, nemzetre és kultúrára vonatkozó nézeteinek. A négy közül az , első identitás" a hatalmas anyaországgal, azaz az állammal való azonosulás, ami az állam és a nemzetiségek közötti kapcsolat, illetve e kettő kölcsönös egymástól való függése tudatosítását célozza meg — nem véletlenül. A Párt ugyanis a kínai nemzeti egység megteremtésével kapcsolatban mindenekelőtt az állam kiépítését tartja szem előtt, amit egyesített soknemzetiségű államként aposztrofál. Az etnikumok politikai integrálásának kérdését Hu Csin-tao 2008-ban, a , reform és nyitás" 30. évfordulójának megemlékezésén is érintette. Idézem: Állhatatosan kell fejlesztenünk a szocialista politikai civilizálást, el kell mélyítenünk a politikai rendszer reformját, fenn kell tartanunk és tökéletesítenünk a népképviselet rendszerét, a Kínai Kommunista Párt által vezetett többpárti együttműködést és a politikai konzultáció rendszerét, a nemzetiségi területek autonómiájának és a néptömegek autonómiájának rendszerét [...]. (Chen 2010: 18] (lásd 3/9. sz. melléklet) Hu Csin-tao a fentiekben a politikai civilizálás fogalmát teszi meg központi fogalomnak, aminek legfontosabb feltétele — a Párt felfogása szerint — a jogrendszer fejlesztése.§ A kommunista rezsim értelmezésében ugyanis csak a törvényeken keresztül végrehajtott politikai civilizálás, illetve az etnikumok politikai integrációjának tökéletesítése révén építhető ki az egységes, multietnikus kínai állam. E folyamaton belül azonban a demokratizálódás folyamatának kérdésköre minduntalan a háttérbe szorul - leginkább a kommunista rezsim attól való félelmében, hogy a demokrácia keresésével együtt jár a nemzeti kisebbségek etnikus öntudatának megerősödése (vö. Chang 2010: 20; Zheng 2010: 36]. Mindez azt sugallja, hogy akommunista rezsim a nacionalizmust jogi elveken nyugvó ideológiaként határozza meg, amelyben az etnicitás mint az államot, az állam működését fenntartó jogrendszert, illetve a kínai nemzeti egységet fenyegeté erd jelenik meg (v6. Eriksen 1993: 119-120). A Párt politikai propagandájában a nacionalista ideológiát mégis etnicitás fölötti ideológiaként látjuk viszont, amikor azt hirdeti, hogy valamennyi nem64 Az adott fogalom jelentésértelmezéseiről lásd pl. Xu 2006; Chang 2010.
