Oldal 80 [80]
78 5 A MÁRTÍRIUM HOMÁLYÁBÓL
zott nemmel válaszolt. És amikor azt firtattam, hogy gondolnak-e bármire
is ilyenkor, és ha igen, mire, azt felelte:
A szivünkben, na mdrmost [arra gondolunk], hogy rendben van, az öreg¬
ember elhagyta a világot, elrendeztetett, elnyugodott, a kilenc forrás"?
között ti mind megnyugodjatok, mi máris ezekre gondolunk. Hát mi mást
tehetnénk? (Hangfelvétel, 2012. 02. 25.)
Hu Wenxiao monoton hangon mondta el e fenti szavakat, majd zavartan
nevetett, és ahogyan mondandóját lezártnak tekintette, lemondóan sóhajtott
egyet.
Mindez eszembe juttatta S. M. Shirokogoroffnak egy megjegyzését, amely¬
ben az imádságok elfeledésének a kérdését taglalta, a jelenséget a 20. század
elejéhez vezetve vissza. Idézem:
A bokszerlázadás idején voltak klánok, amelyek elveszítették klánlistájukat,
a szellem-helyüket, és a sámánok odavesztek. Az ilyen klánokban az embe¬
rek nem tudják pontosan, melyik szellemnek kell áldozniuk, milyen imát
kell mondaniuk és így tovább. Ezért ma némán, ismeretlen szellemeknek
mutatnak be dllatäldozatot. (Shirokogoroff 1924: 62 [ford. Varga Katalin])
A mandzsuk és a nyolczászlós hadseregbe sorozott népek körében a
Shirokogoroff által említett , klánlisták" írására a mandzsu írásrendszer
bevezetését követően (1629] nyílt lehetőség. A nép között elterjedt gyakorlat
bizonyítékául Kangxi császár (1662-1723) uralkodásának idejéből állnak
rendelkezésünkre a legkorábbi forrásanyagok (Li 2006: Előszó, 1). Anélkül,
hogy ezeknek a , klán-listáknak" a történetét részletesen áttekinteném, itt és
most csupán annyit tartok fontosnak hangsúlyozni, hogy a sibék — a mandzsu
nyolczászlós hadseregbe soroztatva — , megörökölték" a mandzsu írásrend¬
szert, és átvették a családfák írásának gyakorlatát. Ezekben az időkben - a
vonatkozó néprajzi szakirodalom szerint — minden sibe hala és mukün ren¬
delkezett saját, mandzsu nyelven vezetett családfával (He — Tong 2004: 364).
Ezek a családfák voltaképpen a nemzetségek nemzedékeit sorszámozták
az első adatolható őstől kezdve, de az ősök nevei, a patrilineáris leszárma¬
zási vonal és az adott nemzetségek tagjai közötti kapcsolatok rendje mellett
lejegyzésre került/kerülhetett még az adott nemzetségek története is. Mi
több, a családfára írt nevek mellett olykor életrajzi adatokat is feltüntettek,
mint például a nyolczászlós seregben szolgáló nemzetségi tagok hivatali
13 A klasszikus kínai irodalomból ismert kilenc forrás mint a föld legmélyebb rétege él a
néphitben.
44 A családfákon - patriarchális társadalom lévén - eredetileg csak a férfiak nevét tüntették
fel. Ez a szokás mára megváltozott: a családfák rekonstrukciója során ma már sok nem¬
zetség kéri a nemzetségben született asszonyok nevének feltüntetését is családfáikon.