Page 55 [55]
OCR
BEVEZETÉS " 53 és a han kínai kulturális hatásoknak. Ez a változás pedig — közelítsük meg akár az akkulturáció, a szinkretizmus vagy az asszimiláció fogalma felől? — csak a Nagy Nyugatra Telepítés után vált , mérhetővé" azáltal, hogy más és más ütemben érintette a sibék két nagy, egymástól elszakított csoportját. A fent említett néprajzi kutatások pedig — akarva-akaratlanul is — éppen az így kialakult sajátos nyelvészeti és kulturális jellmmzőkre hivatkozva építették fel azt a képet, amely a sibék két nagy csoportja között valamiféle alá- és fölérendeltségi viszonyt sugall. Terepmunkám tapasztalatai alapján azonban a sibe lokális elitek bár felhasználják — hogy hogyan, arra hamarosan visszatérek —, de nem fogadjak el e fenti, alá-fölé rendeltségi viszonyra utaló képet. Helyette — folytatva , elődeik" munkáját - a sibék , territoriális és leszármazási szövetségének" (Kaschuba 2004: 121) láttatására helyezik a hangsúlyt, kialakítva ezzel a , nemzetépítés terét". Egy olyan teret, amelyet a sibék csoportjai a sibe etnikus nacionalista törekvések által konstruált helyek egyenrangú közösségeiként , laknak be". Mindezek fényében a sibe etnikus nacionalizmus természetének feltárásához túl kellett lépnem azon az elgondoláson, hogy a lokalitás elméletén keresztül, az esszencialista néprajzi törekvések által , átszínezett" földrajzi térbe helyezve szemléljem a sibék csoportjait. E helyett kutatásaimat a társadalmi kapcsolatok alakította , nemzetépítési térben" kellett elhelyeznem (vö. Appadurai 1995], sosem csak önmagában azt tartva szem előtt, hogy hol járok, hanem hogy a vizsgált etnikus nacionalista törekvések szemszögéből mit jelent az adott lokális tér az ott élő sibék számára. Ez a megfontolás már kutatásaim elején két olyan helyszínre irányította a figyelmemet, ahol úgy véltem, választ kaphatok a sibe etnikus nacionalizmust belülröl täplälö, „elmenyalapü” emlekezettel kapcsolatos kérdéseimre. Az egyik helyszín a Kína északkeleti vidékén található Liaoning tartomány tartományi székhelye, Shenyang város volt. A 18. század elején itt épült fel a fentebb már többször is említett Taiping templom, amelyet a sibék leginkább a Sibe Ősök Temploma néven emlegetnek. Ez az elnevezés egyben az oka annak is, ami miatt az adott templomra a sibék etnikus identitásuk korai lenyomataként tekintenek. E templom a 20. század elejétől hanyatlásnak indult, és a Nagy Proletár Kulturális Forradalom után már mindössze egyetlen csarnoka állt — az is gyári telephelyként üzemelt. Ám az 1980-as években, a sibe politikai vezetőség és értelmiség összehangolt együttműködésének köszönhetően, a templom újjáépült, és mára múzeummá lett. Terepmunkám során többször visszatértem ide, hogy a múzeum kialakítását és az ott zajló társadalmi eseményeket dokumentálhassam. Figyelmem mindeközben fokozatosan egy olyan kérdéskör felé irányult, amely közelebb vitt annak megértéséhez, hogy a sibe lokális elitek etnikus nacionalista 26 A fogalmak sorát, ahogyan az antropológia a kultúra vagy kultúrák változását vizsgálta és vizsgálja, még hosszan lehetne folytatni (vö. Vargyas 2008].
