Seite 50 [50]
48 + A MARTIRIUM HOMALYABOL
tés problematikus lehet. Az identitas képlékenysége miatt ugyanis gyakorta
az alanyoktól függ, hogy nemzetként vagy etnikai csoportként határozzák-e
meg azt a kategóriát, ahová tartozónak tekintik magukat. Mi több, a nem¬
zeti és etnikai hovatartozás akár helyzettől függően is változhat (Eriksen
1993: 118-120]. Éppen ezért a sibe etnikus nacionalizmus kifejezést talá¬
lom a legalkalmasabbnak arra, hogy rámutassak a sibék önazonosságának
képlékenységére és ezzel együtt a munkám középpontjába állított folyamat
Janus-arcú jellegére: arra, hogy a sibe etnikus nacionalizmusnak a történelem
(relkonstruálásán keresztül, a kínai nemzeti egység építésén túl velejárója
volt a sibe nemzeti identitástudat megformálása is.
A folyamat Janus-arcú jellegét azonban nem tudatos választás eredmé¬
nyének vélem. Véleményem szerint ugyanis a lokális elitek bevonása a sibe
történelem megírásába csak látszólag tette valóban egyirányú folyamattá
a Párt nemzetépítésre irányuló törekvéseit, amelyen belül az identitás
formálásának feltételeit állami szintről irányítják. Ugyanakkor nem sza¬
bad megfeledkezni arról, hogy a történelem megírásában szerephez jutó
lokális elitek nemzetépítő tevékenységét legalább annyira meghatározták
azok a kérdések és azok a lehetőségek, amelyek az általuk képviselt nem¬
zeti kisebbségnek a nemzetépítés folyamatába direkt módon be nem vont
individuumait foglalkoztatták, mint azok a feltételek, amelyeket a Párt
szabott meg nekik.
Éppen ezért az identitás alakításának folyamatára nem tudok másként
tekinteni, mint egy olyan, társadalmi-politikai kontextusban értelmet
nyerő, a sibe etnikus nacionalizmus e két szélső pólusa/szintje által hata¬
rolt dialógusra, amelynek középpontjába a sibék lokális elitjei — a történelem
(re)konstruäläsän keresztül - az eredet €s a leszármazás kérdését állították
(vö. Gladney 1988: 109).
A fentiek fényében pedig, az identitás képlékenységével párhuzamosan, a
sibe nemzeti kisebbséget sem tudom szubsztanciális, állandó, változatlan kö¬
zösségnek tekinteni. Az etnikus klasszifikációs program szerinti besorolásuk,
majd az azt követő kiigazítási folyamat egyaránt a sibe nemzeti kisebbség
konstruált, esetleges és változékony jellegére utal. E miatt a konstruált jelleg
miatt, úgy vélem, olyan látószögből érdemes a fenti folyamatra tekintenem,
mint amilyen látószögből Rogers Brubaker is szemlélte a szubsztanciális
létüktől megfosztott nemzeteket, előtérbe helyezve az egyéni és a kollek¬
tív cselekvés kiindulási alapjának és távlatának esetleges, a körülmények
függvényében változó, múlékony keretét (vö. Brubaker 1994: 12). Csak ilyen
látószögön keresztül lehet véleményem szerint megragadhatóvá tenni azt a
politikai erőteret, amely a múltképzet konstruálása során fokozatosan kibon¬
takozó sibe etnikus nacionalizmust életre hívta, majd annak természetét a
céloknak megfelelően alakította.
A fentiek bizonyítékául legyen elég itt mindössze egyetlen példára, aN Nagy
Nyugatra Telepítés változó interpretációira utalni. A Nagy Nyugatra Telepítés