Seite 42 [42]
40 ¢ A MARTIRIUM HOMALYABOL
Egy 1951-es amerikai jelentés a következőket idézi az újonnan hatalomra
került kommunista párt etnopolitikai programjából:
A Kínai Népköztársaság határain belül élő összes nemzetiség egyenlő.
Egységet kell alkotniuk, kölcsönösen segíteniük kell egymást, szembe
kell szállniuk az imperializmussal és a maguk közellenségével, mert csak
így válhat a Kínai Népköztársaság a nemzetiségek összességéből alkotott,
testvériségen és együttműködésen alapuló hatalmas családdá. [...] Területi
autonómiát kapnak azok a területek, ahol nagyobb lélekszámban élnek
nemzeti kisebbségek, amelyek lélekszámuk és területi eloszlásuk alapján
különféle autonóm szervezeteket állíthatnak fel. Ahol több nemzetiség
él együtt, illetve a nemzeti kisebbségek autonóm területein biztosítani
kell, hogy a különböző nemzetiségek a helyi politikai-hatalmi szervekben
megfelelő számú képviselővel rendelkezzenek. [...] Minden nemzeti kisebb¬
ségnek jogában áll nyelvjárását, nyelvét ápolni, hagyományait, szokásait
és vallási hitét megőrizni és megreformálni. A népi kormány feladata a
nemzeti kisebbségekhez tartozó tömegek segítése a politikai, gazdasági,
kulturális és oktatási építőmunka fejlesztésében. (Francis 1951: 148 [ford.
Varga Katalin]")
A fentiek megvalósítása lett egyben a kulcsa annak, hogy akommunista párt
legitimálhassa hatalmát és a territoriális integrációra irányuló politikáját
(Mullaney 2.011: 80).
Az etnopolitikai terv megvalósításának mindössze egyetlen, de annál
összetettebb problémakört felvető feltétele volt: átlátni azt, hogy voltaképpen
hány nem-han csoport is létezik Kína határain belül. A Kínai Népköztársa¬
ság első népszámlálása — amely 1953 júliusa és 1954 májusa között zajlott
(Mullaney 2.011: 20) -— voltaképpen ennek a kérdésnek a tisztázását tűzte ki
célul. A népszámlálás azonban nem várt eredményt hozott, ami jól tükrözte
az utolsó császári dinasztia bukása utáni Kínát jellemző identitáskrízist:
ekkor ugyanis több mint 400 nem-han csoport identifikálta magát nem¬
zetiségként — azaz minzuként -, feltételezett közös leszármazásuk alapján
(Gladney 1988: 108).
A nemzeti kisebbségek számának kiigazítását, a nem-han csoportok
kategorizálását — pontosabban fogalmazva csökkentését — célozta meg az az
etnikus klasszifikációs program, amelyet a Párt 1954-ben hirdetetett meg
(Rees 2000: 17; Mullaney 2011: 3]. A programon belül kiemelkedő szerepet
2 Eredeti közlés (a szerzőre hivatkozva): Peoples China, Vol. I, No. 7 (1950. április 1.). 7.
13 "Thomas S. Mullaney az adott program fordításának magyarázatakor hangsúlyozza, hogy
bar a kinai kifejezést ,, Nationalities” Classification Projectként is át lehetett volna ültetni
az angol nyelvbe, az Ethnic Classification Project elnevezés mégis jobban tükrözi azt,
hogy a , nemzetiségek" kategorizálása olyan kínai etnológusok és nyelvészek munkájának
köszönhető, akik munkájuk során a nyugati társadalomtudományokban használatos