Mindazok a történelmi események, amelyek az utolsó császári dinasztia
bukása után Kína határain belül zajlottak (a belső hatalmi harcok, a japán
megszállás [1937] stb.), sokban hozzájárultak az 1949-ben hatalomra jutó
kommunista párt céljainak eléréséhez (Szajp — Tőrös 2010: 163]. Az új rezsim
égisze alatt az 1900-as évek elején kibontakozó modern kínai nacionalizmus
és az annak minden elemét átható , tradicionális Kína-központúság" (Hyer
2009: 268) kettős ereje betetőződni látszott.
A kommunista politikai program a társadalom átalakításának kérdését,
az államiság keretei mentén formálható kínai nemzeti egység létrehozását
(Vámos 2009: 60] helyezte mindenek elé és fölé: egy olyan, osztályok nélküli,
egységes társadalom kiépítését, amely szöges ellentétben állt a hagyomá¬
nyos kínai társadalomról alkotott elképzelésekkel. Ugyanakkor az újonnan
születő Kínai Népköztársaság ezer szállal kötődött a közelmúlt etnopolitikai
történéseihez: a politikai-hatalmi elit az egységes társadalom kiépítésének
lehetőségét Csang Kaj-sek ,egyminzus Kínáról" alkotott ideájának az új
viszonyokhoz való igazításában vélte felismerni.
A kommunista rezsim értelmezésében ugyanis a Csang Kaj-sek-féle
Zhonghua minzu fogalma, amely továbbra is a "kínai nemzet" jelentéssel
bírt, új tartalmat nyert: a nemzetiségek, azaz minzuk kollektív megnevezé¬
seként kezdték használni (Francis 1951: 147], amely politikai kategóriaként
arra volt hivatott, hogy etnikai hovatartozástól függetlenül utaljon a Kínai
Népköztársaság valamennyi állampolgárára (Vámos 2009: 62]. Mint már
volt róla szó, a minzu szót a nyugati szakirodalom népként, etnikumként
vagy nemzetiségként fordítja. Én magam azonban, a fentiek alapján, minden
olyan esetben, amikor a kommunista párt etnopolitikai látásmódját kívánom
hangsúlyozni, illetve amikor kínai nyelvű forrásokból idézek, leginkább a
nemzetiség kifejezés használatát preferálom. Ugyancsak gyakorta haszná¬
lom a nemzeti kisebbség szóösszetételt is, utalva arra, hogy a Párt a nem¬
han etnikumokról mint , kis lélekszámú nemzetiségekről" gondolkodik,
és hogy az adott kifejezés émikus értelemben a nemzethez való tartozás
konnotációjával bír.
A kommunista rezsim célja tehát egy új, egyesített lértsd: egységbe olvasz¬
tott) soknemzetiségű állam kiépítése volt, amelyen belül valamennyi nem-han
csoport számára egyenlőséget hirdettek meg, az autonómia lehetőségével
egyetemben.