Oldal 40 [40]
OCR
38 ° A MÄRTIRIUM HOMALYABÖL ügyének kérdése a Kínai Népköztársaság megalapításával végérvényesen a kommunista párt kezébe került. A fenti folyamaton belül — amely tehát közel fél évszázadon keresztül alakította a mindenkori hatalom képviselőinek gondolkodását Kína etnikumait illetően — a sibe azonosságtudat alakulásának nyomai a sibék egymástól elszakított mindkét nagy csoportján belül kivehetők. Ezek arról tanúskodnak, hogy az utolsó császári dinasztia bukásától a Kínai Népköztársaság megalakulásáig terjedő időszakon belül a sibék egymástól elszakított két nagy csoportjának más és más kihívásokkal kellett szembenéznie. A Xinjiang Ujgur Autonóm Területen belül élő sibék számára tudniillik, bár minden más etnikumhoz hasonlóan meg kellett küzdeniük a politikai hatalmak nyújtotta lehetőségek eléréséért, etnikus hovatartozásuk sohasem volt kérdéses. Példaként említeném erre az 1947-es nyelvújítási programot, amelyre a Xinjiang Ujgur Autonóm Területen élő sibék körében került sor, és amelynek eredményeként - a mandzsu nyelv és írásrendszer megreformálása révén - a sibe nyelvet hivatalosan is megkülönböztettek a mandzsutöl (, Xibozu Jianshi” Bianxiezu — , Xibozu Jianshi” Xiudingben Bianxiezu 2008: 137). Az önálló nyelv , megteremtése" pedig nem jelentett mást, mint a xinjiangi sibék etnikus identitásának elismerését állami szinten. Ezzel szemben más volt a helyzet a Mandzsúriában élő sibék esetében. Történeti forrásokból tudni lehet, hogy akkor, amikor a mandzsu-han ellentét a modern kínai nacionalizmus jegyében újból lángra kapott, a sibék mindkét tábortól igyekeztek megkülönböztetni magukat. Így például a fentebb már említett Taiping templom egy 1917-es nyomtatványban -— sokatmondóan — Sibe Ösök Templomakent lett feljegyezve (Shenyang Shi Renmin Zhengfu Difang Zhi Bangongshi [szerk.] 2010: 501). És jóllehet mind a mai napig nem lehet minden kétséget kizáróan tudni, hogy a Taiping templom mikor kapta és miért a Sibe Ősök Temploma nevet, az 1917-es nyomtatványnak köszönhetően annyi bizonyosnak tekinthető, hogy az utolsó császári dinasztia bukásakor a shenyangi sibékben élt a többi etnikumtól való megkülönböztetés igénye. A mandzsuk hatalmának bukását követő zűrzavaros időszakban azonban a templom lassú hanyatlásnak indult, és csupán az adott korszak emlékét őrző memoárokbáól lehet tudni, hogy a mandzsúriai sibék, nyelvük és szokásaik feledésbe merülésével, miként keresték a sibeként való lét lehetőségét. A fentieket összegezve, az 1764-ben egymástól elszakított sibék azonosságtudatának történelmi változásait és változatait kirajzoló adatok alapján úgy tűnik, hogy amíg a sibék áttelepített csoportjai számára a formálódó kínai nemzeti egységbe való betagozódás feltételei maguktól adódtak, addig a mandzsúriai sibék ellenkező előjelű folyamat részeseivé váltak. Az ellentét feloldásának lehetőségét végül a kommunista párt hatalomra jutása és a nemzeti kisebbségek hivatalos , megformálása" hozta meg a sibék számára. A kérdés az, hogy milyen látószögből érdemes megközelíteni azt a fordulatot,
