Oldal 40 [40]
38 ° A MÄRTIRIUM HOMALYABÖL
ügyének kérdése a Kínai Népköztársaság megalapításával végérvényesen a
kommunista párt kezébe került.
A fenti folyamaton belül — amely tehát közel fél évszázadon keresztül ala¬
kította a mindenkori hatalom képviselőinek gondolkodását Kína etnikumait
illetően — a sibe azonosságtudat alakulásának nyomai a sibék egymástól
elszakított mindkét nagy csoportján belül kivehetők. Ezek arról tanúskod¬
nak, hogy az utolsó császári dinasztia bukásától a Kínai Népköztársaság
megalakulásáig terjedő időszakon belül a sibék egymástól elszakított két
nagy csoportjának más és más kihívásokkal kellett szembenéznie.
A Xinjiang Ujgur Autonóm Területen belül élő sibék számára tudniillik,
bár minden más etnikumhoz hasonlóan meg kellett küzdeniük a politikai
hatalmak nyújtotta lehetőségek eléréséért, etnikus hovatartozásuk sohasem
volt kérdéses. Példaként említeném erre az 1947-es nyelvújítási programot,
amelyre a Xinjiang Ujgur Autonóm Területen élő sibék körében került sor,
és amelynek eredményeként - a mandzsu nyelv és írásrendszer megreformá¬
lása révén - a sibe nyelvet hivatalosan is megkülönböztettek a mandzsutöl
(, Xibozu Jianshi” Bianxiezu — , Xibozu Jianshi” Xiudingben Bianxiezu 2008:
137). Az önálló nyelv , megteremtése" pedig nem jelentett mást, mint a
xinjiangi sibék etnikus identitásának elismerését állami szinten.
Ezzel szemben más volt a helyzet a Mandzsúriában élő sibék esetében.
Történeti forrásokból tudni lehet, hogy akkor, amikor a mandzsu-han ellentét
a modern kínai nacionalizmus jegyében újból lángra kapott, a sibék mindkét
tábortól igyekeztek megkülönböztetni magukat. Így például a fentebb már
említett Taiping templom egy 1917-es nyomtatványban -— sokatmondóan —
Sibe Ösök Templomakent lett feljegyezve (Shenyang Shi Renmin Zhengfu
Difang Zhi Bangongshi [szerk.] 2010: 501). És jóllehet mind a mai napig
nem lehet minden kétséget kizáróan tudni, hogy a Taiping templom mikor
kapta és miért a Sibe Ősök Temploma nevet, az 1917-es nyomtatványnak
köszönhetően annyi bizonyosnak tekinthető, hogy az utolsó császári di¬
nasztia bukásakor a shenyangi sibékben élt a többi etnikumtól való meg¬
különböztetés igénye. A mandzsuk hatalmának bukását követő zűrzavaros
időszakban azonban a templom lassú hanyatlásnak indult, és csupán az adott
korszak emlékét őrző memoárokbáól lehet tudni, hogy a mandzsúriai sibék,
nyelvük és szokásaik feledésbe merülésével, miként keresték a sibeként
való lét lehetőségét.
A fentieket összegezve, az 1764-ben egymástól elszakított sibék azonos¬
ságtudatának történelmi változásait és változatait kirajzoló adatok alapján
úgy tűnik, hogy amíg a sibék áttelepített csoportjai számára a formálódó
kínai nemzeti egységbe való betagozódás feltételei maguktól adódtak, addig
a mandzsúriai sibék ellenkező előjelű folyamat részeseivé váltak. Az ellentét
feloldásának lehetőségét végül a kommunista párt hatalomra jutása és a
nemzeti kisebbségek hivatalos , megformálása" hozta meg a sibék számára.
A kérdés az, hogy milyen látószögből érdemes megközelíteni azt a fordulatot,