Seite 39 [39]
OCR
BEVEZETÉS " 37 japán fordításokon keresztül került kapcsolatba a nyugati irodalommal és filozófiával. A minzu szóösszetételen belül a min szó "emberek, nép" a zu pedig "nemzetség, klán" jelentéssel bír. Magát a minzu szóösszetételt a nyugati szakirodalomban gyakorta népként, etnikumként, nemzetiségként fordítják, utalva arra az egymással fiktív rokonságban álló közösségre, amelyet az adott szóösszetétel sejtet — csakhogy annak jelentését mindig másként értelmezték a kínai etnopolitikában! A minzu szóösszetétel a 20. század elején például éppen arra szolgált, hogy a vér és a leszármazás szimbolikus határainak megrajzolásával tegyen különbséget a minzuk között, és tegyen egyenlőségjelet a , nemzetiségek" mint politikai egység és a , fajok" mint biológiai egység közé (vö. Dikötter 1997: Bevezetés, 3]. Erre a fogalomra alapozva öntötte formába Szun Jat-szen az egyesített hanzu, vagyis a han nép ideáját is (Benson 1989: 11}, amely a hanokat egységes ,rasszként" jelölte meg. Rajtuk kívül Szun Jat-szen még négy ilyen csoportot nevezett meg: a mandzsukat, a mongolokat, a tibetieket és a hui név alatt egyesített muszlimokat — amelyek felölelve valamennyi, a hatalomra potenciálisan jogot formáló és a formálódó kínai nemzeti egység létét kiválásukkal esetlegesen veszélyeztető etnikumot, a hanokkal együtt alkották az Öt Nép Köztärsasägät (Gladney 1988: 116). A minzu fogalmának átértelmezése Csang Kaj-sek (1887-1975) nevéhez fűződik, aki, miután 1925-ben átvette a köztársasági csapatok feletti parancsnokságot, moszkvai kiképzésének megfelelően, szovjet mintára újjászervezte az 1912-ben megalakult Nemzeti Pártot. 1927-re ő lett Kína legnagyobb hatalmú katonai vezetője, akinek hatalmát szovjet modellen alapuló egypártrendszer alapozta meg. Politikájára többek között az olasz fasizmus, a német nemzetiszocializmus és a japán militarizmus ideái voltak hatással. Csang Kaj-sek e diktatúrák hatására változtatta/változtathatta meg Szun Jat-szen rasszokról alkotott elképzelését. Szun Jat-szennel ellentétben ugyanis azt hirdette, hogy minden nem han csoport is egy és ugyanazon ősi kínai rassz része (Gladney 1988: 117). Csang Kaj-sek nacionalista rezsimje voltaképpen azt az ,egyminzus Kínáról" alkotott ideát öntötte ezzel formába, amelyből aztán a kommunista párt is sokat merített a kínai nemzeti egység kiépítéséhez (Mullaney 2011: 2]: ez nem volt más, mint az országban élő egyetlen nép, a kínai nemzet fogalma, ami valamiféle oszthatatlan totalitás kifejezésére hivatott. A második világháború végére, 1945-re Csang Kaj-sek nacionalista rezsimje már elkészült a fenti fogalomra épülő etnopolitikai tervezettel, amely formálisan valamennyi Kínában élő, nem han etnikum számára garantálta volna a törvény előtti egyenlőséget. A nacionalista rezsim tervei azonban az 1921-ben alapított Kínai Kommunista Párt követőinek növekvő hatalma miatt már nem válhattak valóra (Mullaney 2011: 30]: 1949-ben az etnikumok
