Seite 39 [39]
BEVEZETÉS " 37
japán fordításokon keresztül került kapcsolatba a nyugati irodalommal és
filozófiával.
A minzu szóösszetételen belül a min szó "emberek, nép" a zu pedig
"nemzetség, klán" jelentéssel bír. Magát a minzu szóösszetételt a nyugati
szakirodalomban gyakorta népként, etnikumként, nemzetiségként fordít¬
ják, utalva arra az egymással fiktív rokonságban álló közösségre, amelyet
az adott szóösszetétel sejtet — csakhogy annak jelentését mindig másként
értelmezték a kínai etnopolitikában! A minzu szóösszetétel a 20. század
elején például éppen arra szolgált, hogy a vér és a leszármazás szimbolikus
határainak megrajzolásával tegyen különbséget a minzuk között, és tegyen
egyenlőségjelet a , nemzetiségek" mint politikai egység és a , fajok" mint
biológiai egység közé (vö. Dikötter 1997: Bevezetés, 3].
Erre a fogalomra alapozva öntötte formába Szun Jat-szen az egyesített
hanzu, vagyis a han nép ideáját is (Benson 1989: 11}, amely a hanokat egységes
,rasszként" jelölte meg. Rajtuk kívül Szun Jat-szen még négy ilyen csoportot
nevezett meg: a mandzsukat, a mongolokat, a tibetieket és a hui név alatt
egyesített muszlimokat — amelyek felölelve valamennyi, a hatalomra poten¬
ciálisan jogot formáló és a formálódó kínai nemzeti egység létét kiválásukkal
esetlegesen veszélyeztető etnikumot, a hanokkal együtt alkották az Öt Nép
Köztärsasägät (Gladney 1988: 116).
A minzu fogalmának átértelmezése Csang Kaj-sek (1887-1975) nevé¬
hez fűződik, aki, miután 1925-ben átvette a köztársasági csapatok feletti
parancsnokságot, moszkvai kiképzésének megfelelően, szovjet mintára
újjászervezte az 1912-ben megalakult Nemzeti Pártot. 1927-re ő lett Kína
legnagyobb hatalmú katonai vezetője, akinek hatalmát szovjet modellen
alapuló egypártrendszer alapozta meg. Politikájára többek között az olasz
fasizmus, a német nemzetiszocializmus és a japán militarizmus ideái
voltak hatással.
Csang Kaj-sek e diktatúrák hatására változtatta/változtathatta meg Szun
Jat-szen rasszokról alkotott elképzelését. Szun Jat-szennel ellentétben ugyanis
azt hirdette, hogy minden nem han csoport is egy és ugyanazon ősi kínai
rassz része (Gladney 1988: 117). Csang Kaj-sek nacionalista rezsimje volta¬
képpen azt az ,egyminzus Kínáról" alkotott ideát öntötte ezzel formába,
amelyből aztán a kommunista párt is sokat merített a kínai nemzeti egység
kiépítéséhez (Mullaney 2011: 2]: ez nem volt más, mint az országban élő
egyetlen nép, a kínai nemzet fogalma, ami valamiféle oszthatatlan totalitás
kifejezésére hivatott.
A második világháború végére, 1945-re Csang Kaj-sek nacionalista re¬
zsimje már elkészült a fenti fogalomra épülő etnopolitikai tervezettel, amely
formálisan valamennyi Kínában élő, nem han etnikum számára garantálta
volna a törvény előtti egyenlőséget. A nacionalista rezsim tervei azonban
az 1921-ben alapított Kínai Kommunista Párt követőinek növekvő hatalma
miatt már nem válhattak valóra (Mullaney 2011: 30]: 1949-ben az etnikumok