Page 34 [34]
OCR
32 " A MÁRTÍRIUM HOMÁLYÁBÓL mának alapját képező nyolczászlós hadsereg felállításával egyetemben, ahová a sibéket is besorozták. A mandzsuk hatalmának megszilárdítása voltaképpen a nyolczászlós hadsereg felállításának volt köszönhető, kiépítésével pedig együtt járt a besorozott népcsoportok hagyományos társadalmi rendjének fokozatos átalakulása is. A folyamat eredményeként a mandzsuk egyenlőségjelet tehettek a hadsereg és a társadalom közé: azon túl, hogy a katonai egység megvalósítása a terjeszkedés és a hatalom elsődleges feltétele lett, a nyolczászlós hadsereg, mint egyfajta összetett intézmény, szociális, gazdasági és politikai funkciókat egyaránt betöltött. A teljes rendszer kiépítése — a 17. század elejétől annak derekáig — nagyjából fél évszázadot vett igénybe, és első lépése a katonai egység alapját képező niruk megalkotása volt.? Ezt követte a güsák, vagyis a zászlók egységbe rendezése. Az új katonai-közigazgatási egység alapjainak lefektetésekor még mindöszsze négy zászlót különböztettek meg, amelyeket négy különböző színnel: sárgával, vörössel, fehérrel és kékkel jelöltek. 1615-re ezek száma újabb négy zászlóval gyarapodott, amelyeket új zászlók (vörös színű szegéllyel keretezett sárga, fehér és kék, valamint fehér színű szegéllyel keretezett vörös zászlók) jelképeztek (Feuerwerker 1976: 5; Uray-Kőhalmi 2000: 6]. Az így formálódó Mandzsu Nyolc Zászló mellett lassanként a mongolok és a mandzsuk előtt behódoló hanok is felállíthatták a maguk zászlós egységeit. A teljes nyolczászlós rendszer, amelyet a Mandzsu Nyolc Zászló, a Mongol Nyolc Zászló és a Kínai Nyolc Zászló együttesen alkotott, végül 1642-re állt fel. A nyolczászlós hadseregen belül, a fentieken túlmenően, az etnikus identitás meglehetősen bonyolult mintázatokban jutott érvényre. Egyrészt azért, mert a nyolczászlós hadsereg tagjai — a katonai-adminisztratív kategóriát etnikus tartalommal megtöltve -— a , zászló embereiként" határozták meg magukat. Másrészt azért, mert a , zászló emberei" kategóriához mandzsu identitást tarsitottak (v6. Elliott 2001: 13-15). E tekintetben a mandzsu identitäs tudatos formálásának csupán első lépése volt az, hogy Nurhacsi leszármazottai 1635-ben felvették a mandzsu nevet (Zhang 2008: 79]. Az olyan kategóriák létrehozása pedig, amely a , zászló emberei" között példának okáért , régi mandzsuk" és , új mandzsuk" tekintetében tett különbséget (vö. Elliott 2001: 84-85], tovább mélyítette a nyolczászlós hadseregen belüli , kevert" identitás kialakítását. Így az az állítás, amely szerint a Qing-dinasztia egy mandzsuk által uralt birodalom volt, a mandzsuk pedig a Nyolc Zászlóból formálódtak meg (Du 2008: 1), valóban igaz; a kérdés csak az, hogy kik és milyen alapon nevezhetők mandzsunak. Mindezeken felül a sibék zászlóba sorolása és az a kérdés, hogy a sibék a nyolczászlós hadseregen belül vajon miként identifikálhatták magukat, ennél is bonyolultabb, hiszen — többek között — zászlóbeli " A rniru szó eredetileg a vadászatra induló dzsürcsi csoportokat jelölte, majd ez lett a zászlók katonai alapegységének modellje is. A vadászat gyakorlatának részletes leírását és a niruk felállításával való kapcsolatának összefüggéseit lásd Elliott 2001: 57-58.
