Oldal 130 [130]
128 A ciprusi konfliktus geostratégiai összetevői
ebből következően - Ankarával ellentétben - a kitermelés mielőbbi beindí¬
tásában érdekeltek. A kezdeti lelkesedést ugyanakkor a török magatartás, és
általában véve a ciprusi konfliktus üzleti tevékenységet ellehetetlenítő hatásai
nagyban aláásták. A vállalatok szintjén erre utal egyes kitermelési engedéllyel
már rendelkező cégek távozási szándéka, akik manapság már nem a felfede¬
zett gázmennyiség limitálsága, inkább a kitermelés akadályoztatása miatt bi¬
zonytalanodnak el (Orphanides 2015). Ennél problematikusabb, hogy az előző
évtized gázvitái után az USA is taktikát változtatott, erre utal a korábbiakban
tárgyalt EastMed gázvezeték támogatásának megvonása (Krasna 2022). Noha
ezt Washington a zöldenergiai átmenet elősegítésével indokolta, egyértelmű,
hogy az USA és Törökország egyébként is rögös viszonyrendszerének nem
tenne jót a gázvezeték amerikai segítséggel történő kiépítése. Egyébként érde¬
kes módon hasonló haszon- és veszteségszámítások befolyásolták az oroszok
ciprusi gázüzlethez való viszonyulását is. A 7. táblázat az energiára vonatkozó
összesítéséből jól láthatóan hiányzik Oroszország, ami azért különösen érde¬
kes, mert a ciprusi gazdaságban kialakított megkülönböztetett pozíciókat fel¬
használva az orosz gázipari vállalatok egyébként jó eséllyel pályázhattak volna
feltárási jogokra. Moszkva 2014-ig egyébként meg is próbált kisebb-nagyobb
szerepet vállalni a ciprusi gázüzletben, tudatos távolmaradása csak ezután kö¬
vetkezett be. Ennek oka a Törökországon átvezető Török Áramlat gázvezeték
megépítésének szükségessége volt, amely a nyugati szankciók következtében
Moszkva számára vitális jelentőségűvé vált és jelentősen javított Ankara alku¬
pozícióin. Moszkva - ismerve Törökország görög ciprióta gázfeltárásokhoz
fűződő viszonyát - ezen a ponton választási kényszerbe került: vagy részt vállal
a ciprusi gázüzletben, és ezzel maximalizálja ciprusi gazdasági befolyását, de
kockáztatja a Törökországgal kapcsolatos terveit, vagy megvalósítja a Balkán
irányába megálmodott déli gázkorridort, de feladja a sziget földgázüzletében
adódó lehetőségeket. A ciprusi gázüzlet által biztosított egyébként is kétséges
lehetőségek, illetve a Török Áramlat kiépítése közül Oroszország természetesen
az utóbbit választotta, amely így a nyugati érdekszférán belül hagyta a ciprusi
gáz kitermelésének lehetőségét, ugyanakkor végsősoron lehetővé tette a Török
Áramlat kiépítését (Kacziba 2021).
Míg az elhelyezkedés, a tengeri és légi határok, illetve az energetika jelentős
hatást gyakoroltak a nemzetközi szereplők geostratégiai koncepcióira, addig az
emberi tényezők jobbára csak Görögország és Törökország esetében számítottak
döntésbefolyásoló tényezőnek. Bár Washingtonban a relatíve nagy befolyással
rendelkező görög lobbi, Moszkvában pedig az ortodox , testvériség" politikai
berögződései valamelyest hatást gyakorolnak a döntésekre, az emberi ténye¬