Page 123 [123]
OCR
A KONFLIKTUS GEOSTRATÉGIAI ÖSSZETEVŐI: STRUKTURÁLIS TÉNYEZŐK 121 gyományosan a brit Királyi Légierő 84., illetve a 903. expedíciós légiszázadának állomáshelye. Utóbbiak a 2014 augusztusában induló Operation Shader elnevezésű, Iszlám Állam elleni hadműveletekben 10 Tornado GR4 és 9 Typhoon FGR.4 vadászgéppel, 2 Hercules C3 szállítógéppel, 2 A330 MRTT tankergéppel, valamint 4 egyéb típusú felderítőgéppel vettek részt (Uo.). Fontos kiemelni, hogy az itt felsorolt légierő az Akrotíriben időszakosan jelenlévő erők töredékét képezi. Példának okáért az ISIS elleni hadműveletekben más brit repülőszázadok szällitégépei (pl. Atlas C1, C-17A Globemaster) és helikopterei (pl. Chinook HC.4) is részt vettek, de itt állomásoztak az amerikaiak U2-es felderítőgépei és 2019-től F35-ös vadászgépei is. Ezek az erők a térség egyik legfajsúlyosabb bázisává emelik az Akrotíri légitámaszpontot, egyúttal egyfajta védelmi ernyőt biztosítanak a görög cipriótáknak, akik aktívan együttműködnek a szigeten állomásozó britekkel. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy ez a védelmi ernyő ugyanakkor nem Törökország ellen, inkább a ciprusi konfliktusban nem érdekelt, külső veszélyforrások ellenében biztosítanak védelmet.* A légitámaszponton túl a britek az előző évtizedekben számos radarállomást is működtettek a szigeten, például a Mount Olimposzon, Ayios Nikolaosban, Yerolakkosban, a Cape Greconál, Zygiben, Archangelosban, Episkopiban, Akrotíriben vagy Dhekéliában. Bár ezek közül már többet üzemen kívül helyeztek, az állomások a hidegháború előtt és után is jelentős szerepet töltöttek be, tulajdonképpen a NATO , szemeként és füleként" funkcionáltak a régióban. Az 1947-ben Palesztinabol atk6lt6z6 brit (radar)felderités — illetve az UKUSA egyezmény keretein belül a szuverén bázisokon tevékenykedő amerikai NSA és CIA - a következő évtizedekben figyelemmel kísérte, és sok esetben lehallgatta a Kelet- Mediterráneum és a Közel-Kelet országaiban zajló légi- és tengeri forgalmat, illetve rádió- és telekommunikaciot. A britek és az amerikaiak a radarállomások segítségével naprakész információkkal rendelkeztek a ciprióták közötti, a görög-török, az arab-izraeli és az arab-arab konfliktusokról, egyúttal figyelemmel kísérték például a jordániai Fekete Szeptember (1970), az iraki-iráni háború (1980-1988) vagy a szovjet-afgän haboru (1979-1989) eseményeit. A radarállomások hatótávolsága ugyanakkor messze túlmutatott ezeken az országokon, és a Szovjetunió déli részén zajló atomkísérletekről legalább annyira pontos képet tudott adni, mint az iráni iszlám forradalomról." 5 Ilyen veszélyforrásnak minősültek például a szíriai vadászgépek, amelyek a polgárháború alatt többször tesztelték a Cipruson állomásozó brit légierő reagálóképességét (Lásd például Cenciotti 2013). 46 A ciprusi állomások igazi hatótávolságát talán Dag Hammarskjöld ENSZ főtitkár rhodéziai (ma Zambia) légiszerencsétlensége (1961) körvonalazza legjobban. A szerencsétlenség pillana
