Page 123 [123]
A KONFLIKTUS GEOSTRATÉGIAI ÖSSZETEVŐI: STRUKTURÁLIS TÉNYEZŐK 121
gyományosan a brit Királyi Légierő 84., illetve a 903. expedíciós légiszázadának
állomáshelye. Utóbbiak a 2014 augusztusában induló Operation Shader elne¬
vezésű, Iszlám Állam elleni hadműveletekben 10 Tornado GR4 és 9 Typhoon
FGR.4 vadászgéppel, 2 Hercules C3 szállítógéppel, 2 A330 MRTT tankergéppel,
valamint 4 egyéb típusú felderítőgéppel vettek részt (Uo.). Fontos kiemelni,
hogy az itt felsorolt légierő az Akrotíriben időszakosan jelenlévő erők töredékét
képezi. Példának okáért az ISIS elleni hadműveletekben más brit repülőszáza¬
dok szällitégépei (pl. Atlas C1, C-17A Globemaster) és helikopterei (pl. Chinook
HC.4) is részt vettek, de itt állomásoztak az amerikaiak U2-es felderítőgépei
és 2019-től F35-ös vadászgépei is. Ezek az erők a térség egyik legfajsúlyosabb
bázisává emelik az Akrotíri légitámaszpontot, egyúttal egyfajta védelmi ernyőt
biztosítanak a görög cipriótáknak, akik aktívan együttműködnek a szigeten
állomásozó britekkel. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy ez a védelmi ernyő
ugyanakkor nem Törökország ellen, inkább a ciprusi konfliktusban nem érde¬
kelt, külső veszélyforrások ellenében biztosítanak védelmet.*
A légitámaszponton túl a britek az előző évtizedekben számos radarállomást
is működtettek a szigeten, például a Mount Olimposzon, Ayios Nikolaosban,
Yerolakkosban, a Cape Greconál, Zygiben, Archangelosban, Episkopiban, Ak¬
rotíriben vagy Dhekéliában. Bár ezek közül már többet üzemen kívül helyez¬
tek, az állomások a hidegháború előtt és után is jelentős szerepet töltöttek be,
tulajdonképpen a NATO , szemeként és füleként" funkcionáltak a régióban.
Az 1947-ben Palesztinabol atk6lt6z6 brit (radar)felderités — illetve az UKUSA
egyezmény keretein belül a szuverén bázisokon tevékenykedő amerikai NSA
és CIA - a következő évtizedekben figyelemmel kísérte, és sok esetben lehall¬
gatta a Kelet- Mediterráneum és a Közel-Kelet országaiban zajló légi- és tengeri
forgalmat, illetve rádió- és telekommunikaciot. A britek és az amerikaiak a
radarállomások segítségével naprakész információkkal rendelkeztek a cipri¬
óták közötti, a görög-török, az arab-izraeli és az arab-arab konfliktusokról,
egyúttal figyelemmel kísérték például a jordániai Fekete Szeptember (1970),
az iraki-iráni háború (1980-1988) vagy a szovjet-afgän haboru (1979-1989)
eseményeit. A radarállomások hatótávolsága ugyanakkor messze túlmutatott
ezeken az országokon, és a Szovjetunió déli részén zajló atomkísérletekről leg¬
alább annyira pontos képet tudott adni, mint az iráni iszlám forradalomról."
5 Ilyen veszélyforrásnak minősültek például a szíriai vadászgépek, amelyek a polgárháború alatt
többször tesztelték a Cipruson állomásozó brit légierő reagálóképességét (Lásd például Cenciotti
2013).
46 A ciprusi állomások igazi hatótávolságát talán Dag Hammarskjöld ENSZ főtitkár rhodéziai
(ma Zambia) légiszerencsétlensége (1961) körvonalazza legjobban. A szerencsétlenség pillana¬