Page 121 [121]
OCR
A KONFLIKTUS GEOSTRATEGIAI ÖSSZETEVŐI: STRUKTURÁLIS TÉNYEZŐK 119 alkalmával felhozzák egy állandó légibázis létesítésének lehetőségét, ennek engedélyezését azonban Nicosia konzekvensen elhárítja (Famagusta Gazette 2013). Az oroszokkal ellentétben Washington az amerikai bázisok létesítését kevésbé szorgalmazza. Ez alól kivételt a 2018-as év jelentett, amikor a szíriai orosz és a földközi-tengeri török előretörés ellensúlyozása kapcsán felmerült egy amerikai bázis ciprusi kialakításának lehetősége (Osborn 2018). A kérdés végül hamar lekerült a napirendről, ami azonban nem feltétlenül a határozott orosz és török tiltakozásnak tudható be, sokkal inkább annak a ténynek, hogy az amerikai légierő egyébként is használhatja az Akrotíri brit bázist, ráadásul az északi Gecitkale reptéren is többször megfordultak gépei (Talmon 2005). A török ciprióták szintén szerénynek tekinthető katonai kapacitásait Törökország pótolja. A kooperáció jelentőségét jól szemlélteti, hogy a sziget északi részén állomásozó török haderő önmagában is meghaladja a görög ciprióta hadsereg létszámát és erejét. A török ciprióta hatóságok saját bevallása szerint az eredetileg 40 000 fővel rendelkező török haderő az 1990-es években 17 000 fős nagyságrendre csökkent. Az ENSZ megbízhatóbbnak tekinthető jelentése szerint 1994 környékén a szigeten állomásozó török haderő létszáma körülbelül 30 000 fő volt. A török hadsereg jelenlegi erejét nehéz pontosan megítélni, független források 30 000-40 000 főben határozták meg a lehetséges skálát (Özertem 2021; Tocci 2002). Az IISS (2022) számításai szerint ez a létszám 920 db páncélozott harcjárművel és 656 db önjáró vagy vontatott tüzérségi egységgel egészül ki, amely közül legalább 287 db közepes/rendszeresített harckocsi (M48A5T1). Ciprus északi részének tengerfelületeit (de facto) szintén Törökország ellenőrzi, ugyanakkor az ebben résztvevő hadihajók számáról és erejéről nem állnak rendelkezésre hivatalos információk. Jól kivehető trend azonban a térségben járőröző török hadihajók számának emelkedése. A növekedést jelzi, hogy a 2006-ban, a NATO kereteiben létrejövő Operation Mediterranean Shield elnevezésű műveletben - hivatalosan - egy török tengeralattjáró, egy fregatt és két járőrhajó teljesített szolgálatot, amely arány 2018-ra legalább két tengeralattjáróra és 14 különböző nagyságú hadihajóra emelkedett (Gurcan 2018). A tengerjogi viták elmélyülése és a térségben állomásozó török hajók számának emelkedése többször felvetette egy észak-ciprusi török haditengerészeti bázis kiépítésének lehetőségét. A Famagusztában vagy Güzelyurtben (Morfou) létesítendő bázis logisztikai és geopolitikai célokat egyaránt szolgálna. Logisztikai szempontból a térségben állomásozó török hajók kiszolgálása lenne a legfontosabb előnye: bár a török flotta regionális állomása hagyományosan Merszin és Iskenderun, az itt található kikötők főként polgári szolgálatásokat biztosítanak. Fajsúlyo
