Seite 120 [120]
118 A ciprusi konfliktus geostratégiai összetevői
Az , ÉCTK? katonai és biztonsági feladatait a , Török Ciprióta Védelmi Erő"
látja el. Bár a pontos létszám természetesen nem nyilvános, a testület kötelékébe
körülbelül 3000 aktív fegyveres? tartozik, a tartalékosok létszáma nagyjából
15 000 főre tehető (Uo.). Az északi országrészben a sorállomány szintén a 18 év
feletti férfiakra terjed ki, a kötelező szolgálati idő 8-15 hónap. A szervezet vala¬
mennyi fegyveres testületet magánban foglalja, így négy gyalogezred, a légügyi
parancsnokság, a partiőrség, a különleges műveleti erők és a logisztikai egysé¬
gek mellett a rendőrség egységeit is ellenőrzi. A Védelmi Erők főparancsnoksága
Kiréniában helyezkedik el, felszereltségét tekintve inkább könnyű fegyverzettel
és kisebb tűzerőt képviselő tüzérségi egységekkel rendelkezik. A török ciprió¬
táknak nincs különálló haditengerészeti egysége, a , Védelmi Erők" kötelékébe
pusztán egy kisebb, partiőrségként funkcionáló flottilla tartozik. Hasonlóan
szerény kapacitásokkal rendelkezik a török ciprióta légierő, amelynek fő erejét
két Eurocopter AS532 Cougar típusú helikopter jelenti ( Aeroflight 2018). Az
egység parancsnoksága Kiréniában található, az országrész két nagyobb repü¬
lőtere közül elsősorban a Gecitkale (Lefkoniko) használatos katonai célokra.
A ciprióta közösségek jól érzékelhető katonai gyengeségeiket regionális part¬
nerek involválásával próbálják ellensúlyozni. A görög ciprióták ezt manap¬
ság már inkább védelmi együttműködésekkel kívánják biztosítani, az ELDYK
korábban jellemző több ezer fős jelenléte az uniós csatlakozás után részben
okafogyottá vált. Ugyanakkor csak részben, hiszen a kizárólagos gazdasági
övezetekhez kapcsolódó delimitációs viták szükségessé tették a fokozottabb
haditengerészeti és légtérvédelmi jelenlétet, amelyek hiányosságait a görög
ciprióták fejlesztésekkel és kooperációkkal igyekeznek pótolni. Erre jó példa,
hogy az utóbbi években a szigettől délre eső tengeri utak ellenőrzésében a
görög, a brit és újabban a francia haditengerészet is részt vett (Geropoulos 2017).
Emellett az Andreasz Papandreu Légibázison hagyományos vendégnek számító
görög légierő gépei mellett megjelentek a francia vadászgépek és szállítórepülők
is. A földgázfeltárások után egyre szorosabbá váltak a görög ciprióta-izraeli
védelmi együttműködések jeleként az izraeli légierő gépei segédkeztek a cip¬
rusi kizárólagos gazdasági övezetek feletti légtér ellenőrzésében, helikopteres
és drón irányítást végző egységei pedig a szigeten gyakorlatoztak (Blitt 2019;
Zaken 2012). Ahogy a haditengerészeti bázisok esetében, úgy a légitámaszpon¬
tok kapcsán is állandóan felmerül az amerikai vagy orosz jelenlét biztosítása.
Görög ciprióta források szerint az oroszok a legtöbb magasszintű találkozó
8 A forrás ebbe a létszámba nem számolja bele a török ciprióta rendőrség egységeit, amivel
kiegészülve a fegyveres erők száma magasabb.